Felelős magatartással a sikerért
Április végén tartja következő ülését az az uniós szakértői csoport, amely a kis- és középvállalkozások körében igyekszik népszerűsíteni a felelős vállalati magatartás szempontjait. A tanácskozás résztvevői azt vitatják meg, miként tudatosítható a kkv-kban a társadalmi felelősség, illetve milyen közvetítő eszközök juttathatják el hozzájuk a leghatékonyabban a megfogalmazott üzeneteket. Rettich Tamás, az Iposz nemzetközi tanácsosa, a szakértői csoport magyar tagja egy osztrák példát emelt ki: az ottani gazdasági kamara képviselői mintegy 40 ezer céget látogatnak végig, a felelős magatartással megszerezhető versenyelőnyök jelentőségét hangsúlyozva nekik.
A felelős vállalati magatartás propagálásában a versenyképességi szempont az Európai Bizottság érvelésében is központi szerepet játszik. Brüsszel már a témával foglalkozó első, 2002-ben megjelent állásfoglalásában megfogalmazta azóta is követett stratégiáját, amely szerint a társadalmi felelősséget a fenntartható fejlődéshez adott vállalati hozzájárulásként igyekszik elfogadtatni. A bizottság egyértelmű bizonyítékokkal látja alátámasztottnak, hogy a társadalmi és környezetvédelmi szempontok érvényesítése a cégek versenyképességét és pénzügyi eredményességét is javítja.
Óvatosabban fogalmaz ezzel kapcsolatban Mizsei Kálmán, az ENSZ főtitkárhelyettese, a világszervezet Fejlesztési Programjának Európáért és a FÁK-térségért felelős igazgatója, akinek védnöksége alatt az ENSZ vállalati felelősséget propagáló kezdeményezése (Global Compact – globális megállapodás) tavaly decemberben Magyarországon is megjelent (VG, 2005. december 9.). Lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a felelős magatartásnak a vállalati eredményekre is kedvező hatása lehet, de ez még nem bizonyított. A cégek mindenesetre egyre kevésbé kerülhetik meg a kérdést, hiszen már sok befektetési alap számára is szempont, hogy az invesztícióra kiszemelt vállalat elkötelezett-e a felelős magatartás mellett – tette hozzá.
Az EU és az ENSZ megközelítésében közös vonás, hogy a társadalmi felelősséget konzultációk és jó példák megismertetésével igyekszik népszerűsíteni, kőbe vésett szabályok helyett alapelvek rögzítésével. A kezdeményezések szervezeti kereteként a globális megállapodás 1999-ben indult útjára (azóta világszerte több mint 2600 vállalat csatlakozott hozzá), az Európai Bizottság pedig márciusban hívta életre a vállalkozások társadalmi felelősségével foglalkozó európai szövetséget. Az elképzelés szerint ez utóbbi politikai ernyőszervezetként szolgál majd a nagyvállalatok és a kkv-k, valamint más érintettek vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos új, illetve meglévő kezdeményezéseihez.
Mizsei szerint a felelős vállalati magatartás népszerűsítésében az EU az ENSZ módszereinek követőjévé válhat. Ezek lényege a cégek mozgósítása a kitűzött célok elérésére úgy, hogy a megvalósítás mikéntjéről a vállalatok döntenek. A globális megállapodás éppen ezért önszerveződő hálózatként működik, amelyben a résztvevők maguk alakítják ki az együttműködés formáit és viselik annak költségeit.
Nehezen számon kérhető vállalások
A globális megállapodáshoz csatlakozott cégek éves jelentésükben számolnak be arról, hogy miként feleltek meg vállalásaiknak. El kell azonban gondolkozni azon, hogy miként lehetne ennél nagyobb nyomást gyakorolni a résztvevőkre a célok megvalósítására – ismerte el Mizsei Kálmán.A rendszer magában hordozza ugyanis annak kockázatát, hogy a vállalatok csak a jó publicitás reményében adják nevüket a kezdeményezéshez, korábbi gyakorlatukon viszont mit sem változtatnak.
Magyarországon a hálózat tavaly decemberben indult. Hazánkban már egy kormányzati munkabizottság létrehozása is felmerült, amely kidolgozná az úgynevezett társadalmilag felelős cég védjegyének használatát (VG, április 12., 2. oldal).
A rendszer magában hordozza ugyanis annak kockázatát, hogy a vállalatok csak a jó publicitás reményében adják nevüket a kezdeményezéshez, korábbi gyakorlatukon viszont mit sem változtatnak.
Magyarországon a hálózat tavaly decemberben indult. Hazánkban már egy kormányzati munkabizottság létrehozása is felmerült, amely kidolgozná az úgynevezett társadalmilag felelős cég védjegyének használatát (VG, április 12., 2. oldal). A megvalósítható célok Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása
A képességfejlesztés előmozdítása
Közegészségügyi fejlesztések
A környezet védelme
Az emberi jogok tiszteletben tartása
A korrupció visszaszorítása-->
