Franciaország megbénulhat
A legszínesebb oldaláról mutatkozik a francia politikai kavalkád a fiatalok első munkaviszonyának egyoldalú, végkielégítés és indokolás nélküli felmondását tartalmazó törvény végrehajtásában. A jogszabályt a francia államfő az alkotmánybíróság jóváhagyása után aláírta és kihirdette, egyúttal elrendelte egy kiegészítő törvény megalkotását, amely jelentősen enyhítené az eredeti rendelkezések szigorát. A szakszervezetek és a diákok képviselői fenntartják a „mozgósítottság” állapotát, és mára előre meg nem jósolható mértékű tiltakozó akciót hirdettek, ám közülük többen arra a következtetésre jutottak, hogy mégis jobb lenne tárgyalni a dolgokról. A kérdés csupán az maradt, hogy ki és kivel folytasson megbeszélést.
A hetek óta súlyos belpolitikai válságot okozó konfliktusban a hét elején kulcsmozzanattá vált, hogy a belügyminiszter – és a kormány második embere – Nicolas Sarkozy felhívta a legfontosabb diákszervezet (UNEF) vezetőjét, és közölte, hogy a kormány megbízta az egyeztető tárgyalások folytatásával. A diákvezér, Bruno Juillard szerint a belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány elhatározta a lassan világszerte CPE (Contrat Premiere Embauche, szerződés az első elhelyezkedésre) néven ismert jogszabály alkalmazásának felfüggesztését.
Az értesülést a Le Monde után a francia TV5 csatorna is megerősítette, amikor közölte, hogy a kétéves próbaidőre vonatkozó nyomtatványokat nem is teszik közzé, jóllehet az erre vonatkozó törvény hatályossá válik. A diákvezér ezt követően jelentette ki, hogy valószínűleg létrejöhet a dialógus, és a szakszervezetek is hasonló értelmű nyilatkozatot tettek, jóllehet hangoztatták, hogy fenntartják a sztrájkkészültséget. Ezzel szemlátomást megbomlott a kormánnyal szembeni egységfront, és a szocialista párt magára maradt azzal a követelésével, hogy a CPE-t simán és egyszerűen vissza kell vonni. A parlament elnöke, Jean-Louis Debré kijelentette, hogy az államfő által követelt korrekciós törvény várhatóan 10 napon belül összeállhat. A konfliktus körvonalazódó megoldása után várhatóan már csak a politikai zárójátszmát kell befejezni: a kormányzó többségnek el kell döntenie, hogy kié az érdem a konfliktus elsimításában. Sarkozy esélyei nem rosszak ebben a játszmában.
A roppant kusza erőviszonyok között a politikai összevisszasághoz szokott franciák is alig ismerik ki magukat. A jobboldali centrista formáció, az UDF elnöke, Francois Bayrou kijelentette, hogy maga De Gaulle tiltakozna a legélesebben a politikai örökségét képviselő politikai mozgalom (az UMP) eljárása ellen. A kormány ugyanis Sarkozyre bízta a konfliktuskezelést, aki inkább UMP-elnöki, semmint belügyminiszteri tisztségéből operál ezekben a napokban, ez a gyakorlat pedig az egypártrendszerekre emlékeztet – tiltakozott Bayrou. Mások szerint inkább arról van szó, hogy a súlyos munkaügyi konfliktus kezelésében Franciaországnak van egy valóságos és egy virtuális kormánya, kevés kétséget hagyva aziránt, hogy Dominique de Villepin jobbára ez utóbbit irányítja ezekben a napokban.
A helyzetértékelés szerint a megoldás kulcsa Sarkozy belügyminiszter kezében van, aki a mostani konfliktus hatásos kezelésével jelentősen megerősítheti pozícióit a jövő évi elnökválasztási küzdelem kezdete előtt.
