Gyorsulás kiigazítással
Az egyik a nemzetközi (és régiós) összevetésben alacsony foglalkoztatottsági szint és az ugyancsak alacsony növekedési ütem együttes jelenlétének megszüntetése lenne. A magyar aktivitási ráta 7 százalékponttal elmarad az európai átlagtól, elsősorban azért, mert öt területen a munkavállalási hajlandóság alacsony. A felsőfokú képzés kiterjedtsége miatt sok az inaktív fiatal, a kismamák (elsősorban rész- és távmunka formájában történő) foglalkoztatottsága szinte egyáltalán nem jellemző, az idősebb korosztály pedig a laza nyugdíjba vonulási szabályok miatt hagyja el nagyobb arányban a munkaerőpiacot. Ezen túlmenően az inaktívak körét gyarapítja mintegy 100 ezer aktív korú, munkanélküli-ellátásban részesülő ember, és problémát okoz az állami foglalkoztatottak magas aránya is. A keresleti oldalon a munkavállalást terhelő adók mérséklésével lehetne segíteni a helyzeten, ez azonban az államháztartás kiadásainak csökkentésével kell járjon – vélik a CEMI kutatói, akiknek ezzel kapcsolatos javaslatai május elejére készülnek el.
A másik problémakör a magas adóráta és a magas költségvetési hiány. Az adófizetők köre nagyon szűk, kétmillióan sincsenek a versenyszektorban az alkalmazottak. A jövedelemadót fizetők 44 százaléka minimálbér vagy az alatti összeg után fizeti a közterheket, ők a teljes szja-bevétel 2 százalékát adják, a járulékokat figyelembe véve is csak 10 százalék az arány. Ezt a problémát egyrészt szintén az aktívak körének szélesítésével, másrészt az adóalap szélesítésének egyéb módjaival lehetne megoldani. VG


