Járványt okozhat az orvoshiány
Az orvosok, nővérek és szülésznők hiánya számos országot tesz kiszolgáltatottá az új globális betegségek kitörésével és elterjedésével szemben – szögezi le az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éves jelentése. A tanulmány szerint, miközben az egészségügyben világszerte egyre jobb és hatékonyabb gyógyszerek és technológiák állnak rendelkezésre, a legszegényebb országok közül néhányban a várható életkor a fejlett államok átlagának felére csökkent. Az eszközök megfelelő felhasználása a járványok és egyéb betegségek elleni harcban alapvetően az orvosok és ápolók szakértelmén múlik – hangsúlyozza a jelentés.
A dokumentumból kiderül, hogy 57 államban különösen súlyos a helyzet, ahol összesen 2,4 millió szakemberrel kevesebb van a szükségesnél. A Szaharától délre fekvő afrikai területeken és Délkelet-Ázsiában vannak a legrosszabb állapotok. A fertőző betegségek, a rossz szülési körülmények, valamint az anya és a gyermek hiányos táplálkozása a leggyakoribb halálozási ok a Világbank által alacsony jövedelműként besorolt országokban, mint Angola vagy Banglades. A WHO azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy évi két százalékkal csökkenti a krónikus betegségek miatt bekövetkezett halálesetek számát. Ugyanakkor tavaly kénytelen volt elismerni, hogy a malária, a tuberkulózis és az AIDS elleni harc irányszámait nem sikerült teljesíteni – teszi hozzá a Bloomberg.
A WHO becslése szerint az idén közel 35 millió ember halhat meg krónikus betegségekben. Ebből 2,83 millió esetért a HIV, 1,61 millióért a tuberkulózis és 883 ezerért a malária felelős. Az is megfigyelhető, hogy például Afrikában olyan fertőző betegségek okoznak ismét drámai csökkenést a várható életkorban, amelyeket a fejlett ipari államokban már visszaszorítottak. Az összes halálozás 60 százalékát a rák különböző fajtái és a keringési betegségek idézik elő, ezek száma várhatóan 17 százalékkal nő 2015-ig.
Aggodalmát fejezte ki az afrikai orvoshiánnyal kapcsolatban Louis Michel, az Európai Bizottság humanitárius ügyekkel foglakozó biztosa is. Kiemelte, milyen káros hatással van a világ többi részére a gazdag országok egyre növekvő nemzetközi szakemberelszívó hatása: Afrikában például kevesebb mint egy orvos jut minden ezer lakosra, miközben Európában tíz. Az egészségügyi dolgozók mozgását jobban kell tervezni, ha meg akarjuk oldani a válságos helyzetet – fogalmazott.
