Készülődik a megállapodás - mit és mennyit emelhetnek a gyógyszercégek

Megállapodásra készülnek a gyógyszergyártók a jövendő kormánnyal a társadalombiztosító által támogatott készítmények árának támogatásáról és a patikaszerek transzparens tb-listára kerüléséről. Az országgyűlési választásoktól függetlenül már folynak a szakértői tárgyalások, hiszen a jelenlegi szerződés az év végén lejár – mondta a Világgazdaságnak Rácz Jenő miniszter. Márpedig a felek egyöntetű véleménye, hogy csak a megegyezés garantálja a gyógyszerpiac kiszámíthatóságát, a biztonságos gyógyszerellátást, amely egyaránt jó a betegeknek, a biztosítónak és a cégeknek.
A miniszter utalt arra is, hogy a második Nemzeti fejlesztési tervben prioritást kap a hazai gyógyszeripar. Arra számítanak, hogy a kutatás-fejlesztésre szánható európai uniós forrásokból jelentős részt kap a gyógyszerágazat, s hazánk ismét gyógyszernagyhatalommá válik.
Erre számít Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke is. Úgy fogalmazott: hazánkban stabil a gyógyszeripar bázisa, kitűnő a szellemi és az infrastrukturális kapacitás, így van mire építkezni. Ám az uniós pénzhez csak úgy juthatnak a gyógyszergyártók, ha hozzárendelik a saját pénzeszközeiket, s megteszi ezt a kormány is – tette hozzá. Ez ügyben egyébként több tárgyaláson vannak túl, s úgy tűnik, megvan a konszenzus. Ennek része, hogy a természet- és élettudományi oktatás prioritást kapjon a közép- és a felsőfokú képzésben, amely egy kis ország számára kulcskérdés. Az iparágra átfogó szerződést kell kötni, amelytől nem választható el kormány és a gyógyszercégek között kötendő következő megállapodás a gyógyszertámogatásról – szögezte le az elnök.
A jelenleg hatályos megállapodás egyebek között azt tartalmazza, hogy a vállalatok a tb-listán lévő medicinák árát nem emelhetik, ez alól csak az ezer forintnál olcsóbb szerek kivételek, ám ez utóbbiak is legfeljebb 70 forinttal drágulhatnak. Ennél is lényegesebb, hogy a gyártók vállalták a tb gyógyszerkasszájának kipótlását: 2004-ben 9 milliárd, tavaly 20 milliárd, az idén pedig 22,5 milliárd forintot fordítanak e célra. A tetemes gyártói visszafizetés ellenére is az említett években jelentős hiány keletkezett a tb gyógyszerkasszájában, amelyet az állami költségvetés zárszámadásakor pótoltak ki. Vélhetőleg így lesz ez az idén is, hiszen a gyártói befizetések nem pótolhatják a múlt évi tényleges gyógyszerkassza és az idei előirányzat között meglévő, több mint 50 milliárdos hiányt. Az Állami Számvevőszék egyébként évről évre megjegyzi: alultervezték a biztosító gyógyszerköltségvetését.
Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, miközben ugyanezt vallja, határozottan kijelentette: külön kell választani a magyarországi gyógyszeripar fejlesztésének előtérbe helyezését a biztosító gyógyszerár-támogatási rendszerétől. A kutatás-fejlesztést adókkal és egyéb eszközökkel támogassa az állam, a hazai és a külföldi forgalmazókkal ettől függetlenül kell megállapodnia a gyógyszerárakról és azok támogatásáról. Ez utóbbiról a javarészt külföldi cégeket tömörítő egyesület a parlamenti választások első fordulója előtt már tárgyalásokat kezdeményezett, amelyek egyelőre megszakadtak. Bíznak a mielőbbi folytatásban a kiszámítható és átlátható gyógyszerforgalmazás fenntartása céljából. Az általa képviselt cégeknél biztosan vita lesz a biztosítónak visszafizetendő összegek arányáról, ugyanis például a tavalyi 23 milliárd forint 78 százalékát az innovatívok utalták át a tb-nek, pedig a piaci részesedésük csupán 60 százalék. Olyan megállapodást kell kötni, amely nem terheli a valóban innovatív termékeket forgalmazókat – tette hozzá.
Bogsch Erik szerint a megállapodás feltételeiről az új kormány megalakulását követően, az egészségügyi kormányprogram s az annak részét képező gyógyszer-támogatási rendszer ismeretében tárgyalhatnak. Leszögezte: a magyarországi gyógyszerágazat folytatódó beruházásainak, a gyarapodó foglalkoztatásnak, a bővülő tb- és adóbefizetéseknek a stabilitás és a kiszámíthatóság az alapja.