A pénzügyi rendszer alapvetően egészséges, de mind a makrogazdasági környezetben, mind az intézmények működésében több olyan kockázati tényező azonosítható, amely kedvezőtlen hatást gyakorolhat a pénzügyi stabilitásra – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank helyzetértékelő jelentésében. Auth Henrik, a jegybank alelnöke elmondta: a növekvő GDP-arányos államadósság, illetve az ország külső eladósodottsága továbbra is emelkedik, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság hosszú távon nem fenntartható pályán halad. Az államadósság nyugdíjreformmal nem korrigált mutatója már egyértelműen meghaladja a GDP 60 százalékát, és év végéig egészen biztosan tovább emelkedik. A globális pénzügyi környezet 2006 elejéig lehetővé tette, hogy az egyensúlyi problémák ellenére a forintpiacot a viszonylagos stabilitás jellemezze. A forinthozamoknak és az árfolyamnak a régió többi országához képest eltérő viselkedése, a magyar adósság leminősítése, valamint a külföldi szereplők alacsony forintkockázat-vállalása azonban egyértelműen jelzi, hogy a piac által a magyar gazdasággal kapcsolatban érzékelt kockázatok növekedtek. Auth Henrik kiemelte: mindebből következik, hogy nő a hiteles költségvetési kiigazítás szükségessége, enélkül ugyanis a piac kényszeríti ki az egyensúlyhiány korrekcióját, ami az árfolyam gyengülését, illetve a kamatok emelkedését jelentené. A tartós forintgyengülés ugyanakkor különösen a devizahitelt törlesztők terheit növelné meg, számottevő veszteséget okozva ezzel az ügyfeleknek és a bankoknak egyaránt. Mindez a banki hitelveszteségek emelkedésén túl a hitelkereslet visszaeséséhez és a bankokba vetett bizalom esetleges csökkenéséhez vezethet; ez visszavetheti a pénzügyi közvetítő rendszer hatékonyságát, és korlátozhatja a jövőbeli fejlődési lehetőségeket. A jegybank alelnöke hozzátette: a pénzügyi rendszer biztonságát erősíti a hazai fizetési és értékpapír-elszámolási rendszer stabil működése, azonban ezen a téren is kedvezőtlen jelenségként értékelik a bankok árazásában megfigyelhető gyenge versenyt. FZs