Lenyomja a hiúz az tigrist - hajrá Kelet-Európa!

Gyorsabban és eredményesebben zárkóznak fel az új EU-tagállamok Nyugat-Európához, mint az ázsiai „tigrisek” – állapítja meg a WIIW bécsi gazdaságkutató tanulmánya. Ennek alapja elsősorban a termelékenység növekedése: az új tagországok az elmúlt tíz esztendőben évi átlagban 4 százalékos termelékenységemelkedést mondhattak magukénak (vagyis ennyivel nőtt az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték), miközben az ázsiai tigrisek – Dél-Korea, Hongkong, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld – csak 3 százalékosat, a nyugat-európai 2 százalékos mutatóról nem is beszélve.
A térség jellegzetes ragadozójáról célszerű lenne „hiúzgazdaságoknak” nevezni ezeket az országokat – jegyzi meg a tanulmányt ismertetve a The Economist, hozzátéve, hogy az új tagországoknak külső sokkoktól valószínűleg nem kell tartaniuk, leszámítva a „sérülékenynek” tűnő, nagy államháztartási és folyó fizetési mérleghiányt felhalmozó Magyarországot. A „hiúzok” gazdasági szerkezete már sokkal inkább hasonlít a nyugat-európaira, mint a „tigriseké”: a szolgáltatások például GDP-jük 65 százalékát adják, szemben az ázsiai versenytársak 47 százalékával (a nyugat-európai átlag 69 százalék). A „hiúzok” fejlett országokba áramló exportjának növekedési üteme szintén gyorsabb, mint a tigriseké, és különösen ígéretes a kivitelük szerkezete: sokkal magasabb a csúcstechnológia és a „félig high-tech” ágazatok aránya, mint az ázsiai feltörekvő gazdaságokban.
A javuló minőségnek köszönhető, hogy az új tagállamok exportőrei már csaknem olyan magas árakat kérhetnek termékeikért, mint a nyugat-európaiak – húzta alá lapunknak nyilatkozva a tanulmány egyik szerzője, Julia Wörz, a WIIW kutatója. Szerinte éppen a felzárkózás fenntarthatóságát jelzi az, hogy ezeknek az országoknak a versenyképessége már nem alacsony béreiken alapul (mint például Kínáé), hanem termékeik minőségén.
A csúcstechnológia-intenzív iparágak meghatározó súlya azonban nem jelenti azt, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységnek is kiemelt szerep jutna ebben a térségben. Éppen ellenkezőleg: a k+f kiadások aránya messze elmarad a nyugat-európai szint mögött.

A további specializálódás révén a közép- és kelet-európai új EU-tagállamok még tovább erősíthetik tőkevonzó képességüket – véli a WIIW tanulmánya.

A további specializálódás révén a közép- és kelet-európai új EU-tagállamok még tovább erősíthetik tőkevonzó képességüket – véli a WIIW tanulmánya. -->