Meglepetésszerű visszaesés

Jelentős korrekciót hajtott végre az építőipar februárban. Az ágazat termelése az eddig megszokott két számjegyű éves dinamika helyett alulmúlta az egy évvel korábbi szintet, ilyenre utoljára két éve volt példa. A Központi Statisztikai Hivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy a tavaly februári adat kiugróan magas volt, így ez is okozta a volumenindex hirtelen visszaesését. Ám érdemes megjegyezni: a termelés januárhoz képest is négy százalékkal zsugorodott, vagyis nem csupán a bázishatásnak, hanem a tél végi gyenge eredménynek is jelentős a szerepe. (Lásd fix bázisú grafikonunkat.)

A biztató trendet megtörő jelenségre magyarázatul szolgálhat, hogy a január–februári időszak mindig rendkívül hektikus az építőiparban. Az időjárás függvényében a termelési volumen jelentősen változhat, és az idei február ebből a szempontból nem kedvezett az ágazatnak.

Éppen ezért az adatnak nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani (márciusban például az ellenkező irányú bázishatás miatt kifejezetten kedvező szám jöhet), ugyanakkor azt mégis előrevetíti, hogy megtörhet a rendszerváltás óta jellemző tendencia, miszerint a választási ciklusok utolsó évében a legnagyobb a növekedés. Ehhez az idén felül kellene múlni a tavalyi 16,6 százalékos (1990 óta a második legnagyobb) lendületet, ehhez pedig a kezdés kevésnek tűnik. A rendelésállomány kissé meghaladja ugyan a tavalyit, de ez két nagy értékű szerződésnek köszönhető.

A lakáspiaci csúcs utáni lassú csökkenés mellett csak az útépítéseknek kellene húzni az ágazatot, ám azt a tavalyi átadásdömping után nehéz elképzelni, hogy jelentős növekedési tartalékok lennének még ezen a területen. Az egyetlen komoly dinamizáló tényezőt az önkormányzatok jelentik, bár a költségvetés állapota itt is kérdőjeleket vet fel.

Mindezzel együtt a Világgazdaság az idén is az ágazat bővülésére számít, ám bizonytalan, hogy ennek mértéke két számjegyű lesz-e.