Mit sem érő diplomák

Pedagógusokat, közgazdászokat, mérnököket, jogászokat, marketing- és gazdasági vezetőket sem kímél a diplomásállástalanság. A Foglalkoztatási Hivatal (FH) adatai alapján a felsőfokú végzettségű munkanélküliek most 17 ezren vannak, és ahogy a nyár közeledik (a pályakezdők regisztrálásával) várhatóan még többen lesznek. A növekvő létszám mellett a diplomás állástalanok összetétele is érdekes. Az adatok azt mutatják, hogy mérnökökből az álláspiacon inkább hiány van, mintsem túlkínálat, a regisztrált munkanélküliek között mégis sok a műszaki posztot kereső. A mezőgazdasági mérnökök közel ezren vannak munka nélkül, de a foglalkoztatót kereső gépészek száma is meghaladja a félezret. Nehezen talál munkát az a diplomás, aki nem képzi magát folyamatosan, és nem beszél idegen nyelvet – fogalmazott lapunknak Lipcsei András. A Dr. Pendl & Dr. Piswanger ügyvezető igazgatója hozzátette: a felsőfokú végzettség szükséges, azonban ma már nem elégséges feltétele a sikeres elhelyezkedésnek. Hatszor-hétszer több állásajánlatot kap az idegen nyelven beszélő mérnök, mint aki csak magyarul képes kommunikálni; a folyamatos tanulás hiánya miatt a műszaki, illetve az informatikai végzettségűek értéktelenednek el leggyorsabban az álláspiacon. A szakember igazát bizonyítja, hogy míg a Jobmonitor internetes állásgyűjtő portálon jelenleg több mint négyezer aktuális állást kínál az IT/telekommunikáció területe, addig az FH közel kétszáz állástalan informatikusról és szoftverfejlesztőről tud.
Lipcsei András úgy véli, pályakezdők esetén többek között a kibocsátó intézmény rangja, a képzések gyakorlatorientáltsága dönti el a diploma munkaerő-piaci értékét. Érdekesség, hogy a felsőoktatásba jelentkezők körében megváltozott a szakok népszerűségi listája. A korábban listavezető egyetemi közgazdász szakra nyolcszázzal, a főiskolai gazdálkodási szakra mintegy félezer jelentkezővel kevesebbet regisztrált az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK). A már végzettek körében szintén jelentős a munkanélküliség, a diplomás állástalanok között a tanítók után legtöbben a közgazdasági posztokra vadászók vannak. Várhatóan öt év múlva sem lesz könnyű jogászként elhelyezkedni, az idén ugyanis négyezren jelentkeztek erre a szakra. Az FH adatai szerint most 361-en képtelenek elhelyezkedni. Sok jogász jelentkezik a meghirdetett állásokra, alacsonyabb presztízsű munkaköröket azonban nem szívesen töltenek be, így nehéz elhelyezkedniük – mondta Visegrády Tamás. A PSP Siklóssy és Partner ügyvezetője úgy tapasztalja, hogy az értékesítési posztokra sok marketinges, az üres logisztikai álláshelyekre pedig adminisztratív előéletű HR-szakember is jelentkezik, míg a munkára váró pénzügyesek adminisztratív munkakörökbe is beadják önéletrajzukat. Vagyis végzettségükhöz passzoló állás híján más poszttal is beérnék. A németeknél egy életútra 3,7 munkahelyváltás jut, előbb-utóbb feltehetően itthon is a rugalmasabb karriertervezésben kell gondolkodnia mindenkinek, nem csak a diplomája hasznosításában. Visegrády Tamás épp ezért nem látja tragikusnak a tömegesen „kitermelt”, divatképzéseken végzett diplomásokat, feltéve, ha képesek kiegészíteni, megújítani a tudásukat, és nem félnek a váltástól. Az OFIK adatai szerint tavalyelőtt a főiskolai, 2005-ben az egyetemi kommunikáció szak esetében volt jelentős a jelentkezők létszámának növekedése (előbbinél négyszáz, utóbbinál nyolcszáz fős). A legnépszerűbb húsz szakban a főiskolai művelődésszervező és a főiskolai tanító szak továbbra is megtalálható, holott ez utóbbiak vezetik a munkanélküliek „toplistáját”.

A bölcsészszakok megszaporodásának egyik oka lehet, hogy a képzés viszonylag olcsó, alacsony a műszer-, felszerelés- és gyakorlatigénye, ám épp ez javíthatja a szakirány munkaerő-piaci mozgásterét – állítja az UnivPress felsőoktatás-kutató műhely bölcsészek elhelyezkedését vizsgáló tanulmánya.

Az elemzés szerint az önkifejezés fejlettsége, a reflektív szemlélet, a sokféle nézőpont figyelembevétele, a hagyományos műveltség biztonsága olyan tényező, amely a munkaadói vélemények alapján az élet igen sok területén jól alkalmazható.

A bölcsészszakok megszaporodásának egyik oka lehet, hogy a képzés viszonylag olcsó, alacsony a műszer-, felszerelés- és gyakorlatigénye, ám épp ez javíthatja a szakirány munkaerő-piaci mozgásterét – állítja az UnivPress felsőoktatás-kutató műhely bölcsészek elhelyezkedését vizsgáló tanulmánya.

Az elemzés szerint az önkifejezés fejlettsége, a reflektív szemlélet, a sokféle nézőpont figyelembevétele, a hagyományos műveltség biztonsága olyan tényező, amely a munkaadói vélemények alapján az élet igen sok területén jól alkalmazható. -->