Olajozott indexek
Újra történelmi csúcsra, 24 375 pontig jutott kedden – igaz, csak napon belül – a BUX index, és az egeket ostromolták a régiós börzék mutatói is. A friss rekordokon ezúttal nem nagyon akad különösebb magyaráznivaló: a BUX-ot a Mol nagy forgalma, illetve erősödése húzta magával, és szintén az olajpapírok mozgatják a régiós börzék indexeit.
A hetven dollár feletti olajár tőzsdeindexekre gyakorolt jótékony hatásának határait ugyanakkor nehéz megítélni: ennek megfelelően a jelenlegi helyzetben – különösen a napon belüli korrekciót látva – most nem feltétlenül a bevásárlás látszik a legjobb megoldásnak, a befektetők többsége a kivárásra építi stratégiáját.
A további emelkedés esélyeit illetően sincs töretlen optimizmus, sőt egyes elemzők szerint komoly tőkekivonás indulhat meg a kelet-európai – azon belül a magyar – piacról. Ennek fő oka, hogy az emelkedő nemzetközi kamatok miatt zsugorodik a régióban kibocsátott állampapírok árelőnye, amely nyugodtabb vizek felé terelheti a piacon jelen lévő nagy befektetési alapokat. (Jellemző adat, hogy a tízéves amerikai államkötvényhozam hosszú idő után ismét öt százalék fölé emelkedett.)
Nyilvánvaló viszont, hogy a parlamenti választások fejleményeinek egyelőre nincs hatása a BUX index alakulására. A piacot nem mozgatta meg sem az első forduló eredménye, sem az azt követő kampány, sőt minden jel szerint a befektetőket a végeredmény sem izgatja különösebben.
Annál érdekesebb lehet ugyanakkor a tőzsde szempontjából a kormányalakítást követő időszak, hiszen csak akkor derül ki, hogy mekkorák a különbségek a nyertes választási program és az új kormány ténylegesen várható lépései között. Ha ugyanis nem következik be az elkerülhetetlen és azonnali költségvetési kiigazítás, nemcsak a forint árfolyamával lehetnek problémák, hanem a börzén is az eladók diktálhatják az iramot.
