Romano Prodi megosztaná az uniót
Az olasz miniszterelnöki tisztség várományosa, Romano Prodi az integrációban élen járó tagorszá-gok még szorosabb együttműködését szorgalmazza, ám a „mag-Európa” gondolata komoly aggodalmat vált ki az újonnan csatlakozott országokban. Prodi a Sunday Timesnak adott interjúban kifejtette: szorosabb szövetséget kell létrehozni a közös európai politikák kiterjesztésére kész országok között. Ebbe a csoportba sorolta a négy nagy kontinentális tagállam – Német-, Francia-, Olasz- és Spanyolország – mellett Belgiumot és Luxemburgot is, ugyanakkor az euroszkeptikus britek vagy akár a hollandok számára nem lát helyet ebben az Európában. Igaz, azt is hozzátette: az „élcsapatnak” nyitottnak kell lennie minden EU-tag irányában.
A tagországoknak fel kell ismerniük, hogy nem lehet magas szinten egyeztetett monetáris politikát folytatni a gazdaságpolitika egyéb területeinek összehangolása nélkül – fogalmazott az Európai Bizottság korábbi elnöke, akinek „összeurópai” elkötelezettségét a brit lap munkatársa szerint az is jelzi, hogy mobiltelefonjának csengőhangja az uniós himnuszt, az Örömódát idézi. Prodi fellépésének ugyanakkor az a pikantériája, hogy a Financial Times minapi kommentárja szerint az olaszországi politikai és gazdasági helyzet miatt Róma az euróövezetből való kilépésre kényszerülhet. Ebben az esetben Olaszország nem lenne abban a helyzetben, hogy a mag-Európa motorjának szerepét játssza.
A Prodi által felvetett szorosabb együttműködés gondolata persze nem új, mint ahogy az sem, hogy az ebből az Európából kimaradó országok tiltakoznak „másodrendű” tagállammá válásuk ellen. A napokban egy észt európai parlamenti képviselő, az augusztusi választáson hazája államfői posztjára is esélyes Toomas Hendrik Ilves foglalt állást határozottan az ilyen törekvések ellen. Az Eesti Päevaleht című napilapban közzétett cikkében óvott az unió megosztása ellen, mondván: a mag-Európa lényegében egy szövetségi államként működne az EU-n belül, amelynek tagjait a közös valuta használata és más kapcsok is összefűznék. „Az euroszkeptikus britek, a makacs dánok, az óvatos fiskális politikát folytató svédek és az egészen sajátos problémákkal küzdő új tagországok egyformán kimaradnának ebből a magból” – fogalmazott Ilves. Az „élcsapat” a valutaunió mellett egységes adó- és szociális politikát is bevezetne – tette hozzá az észt EP-képviselő, aki még Romano Prodinak a mag-Európára vonatkozó nyilatkozata előtt publikálta írását.
Az Európa megosztása miatt aggódóknak reményt adhat, hogy vezető nyugati politikusok egyre gyakrabban vetik fel a tavalyi franciaországi és hollandiai népszavazási vereségek óta „jegelt” uniós alkotmány felélesztését. Angela Merkel német kancellár új néven lehetségesnek tartaná az alaptörvény elfogadását – emlékeztet az AFP. Romano Prodi a Sunday Timesnak elmondta: a jövő évi franciaországi választások után lenne tanácsos újra elkezdeni az alkotmányról szóló vitát. Az új változatot – amelyben a megbukott szöveg hosszadalmas eljárási részei nem, csupán az alapértékeket rögzítő preambulum és esetleg a szociális protokoll szerepelne – a következő EP-választás alkalmával, 2009-ben lehetne népszavazásra bocsátani.
