Sokmilliárdos károk az árvíz miatt

Árvíz-védekezési vészhelyzetet hirdetett ki tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő. Ezt a Kormányzati Koordinációs Bizottság javasolta. Szinte minden jelentősebb magyarországi folyó árad, tegnapra több szakaszon Komárom-Esztergom és Pest megyében drámaivá vált a helyzet. A Duna várhatóan az eddig mért legmagasabb szinten tetőzik ma Budapesten, és elhúzódó magas vízállásra kell számítani a Tiszán is.
Legjobb esetben is még minimum két hétig tart az árvízveszély az országban – nyilatkozta lapunknak Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A védelemre eddig mintegy húszezer embert mozgósítottak. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bejelentette, az utak építésében részt vevők közül szükség esetén kétezer munkást irányítanak át az árvízvédelemhez.
A reálgazdaságot is jelentős kár éri; százmilliós nagyságrendű lehet például a hajózást érő árvízkár. Csupán a Mahart Passnave Kft. több tízmilliós árvízkárra és jelentős bevételkiesésre számít. Kovács Zoltán ügyvezető igazgató elmondta – múlt hét csütörtök óta nem érkeznek szállodahajók Budapestre. Április elején indultak volna a belföldi menetrend szerinti hajók és a bécsi szárnyashajójárat, ám a magas vízállás miatt húsvétra tervezik elodázni az indítást.
Ha sokáig tart az árvíz, a bevételkiesés meghaladhatja a százmillió forintot – véli Somlóvári László, csepeli kikötőt üzemeltető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. vezérigazgatója. Eddig közel tízmillió forint úszott el amiatt, hogy napok óta szünetel a hajók rakodása a kikötőben, ahol 15 holland, német, belga és magyar hajó várja az ár levonulását.
A tíz, 50–400 személyes hajóval dolgozó Európa Rendezvényiroda Kft. is vasárnap indíthatta utoljára rendezvényhajóit. Nemcsak a jelentős bevételkiesés okoz gondot a cégnek, hanem az is, hogy a rendkívüli helyzet miatt éjjel-nappal kettős őrséget kell biztosítani a hajókon.
Csónakkal mentették az Óbudai-szigetről a számítógépeket és az iratokat a Boston Pro Kft. munkatársai. Esélyük sem volt, hogy az árukészletet kimentsék, arra már jóval korábban fel kellett volna készülniük külső raktárak bérlésével. Ám a nem túlságosan borús előrejelzések nem intették eléggé óvatosságra a cégeket. A víz levonulásával sem lehet azonnal megindítani a forgalmat, mert a fertőtlenítés, az áram újbóli visszakapcsolása akár egy újabb hetet is igénybe vehet.
Két napig költöztette a Óbudai-szigetről három raktárának készletét a Marosport Kft. Kun Álmos marketingigazgató szerint több millió forintos kár érte a céget azzal együtt, hogy ka-mionokat, rakodómunkásokat és raktárkapacitást kellett bérelni az árukészlet megmentése érdekében. Tegnap délelőtt a raktárakban már 70 centiméteres víz állt.
Több cég nem tudja, mi a teendő. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke azt mondta: egy munkaadói érdekképviselet nem sokat tehet az árvíz sújtotta területeken átmenetileg leálló cégek érdekében, sokkal inkább a vállalat vevői-megrendelői köre az, amelynek toleranciája segíthet.
Van olyan cég, ahol rugalmasan kezelik az árvízi és a hasonló vis maior helyzeteket. Ilyen a Pannon GSM Mobil Távközlési Rt. is, ahol az emiatt távol maradó munkatársaknak nem kell erre az időre szabadságot kivenni. Erről Kőnig Róbert, a személyzeti ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes beszélt.
Az árvíz-védekezési vészhelyzet felhatalmazást ad a polgármestereknek, a megyei elnököknek és a főpolgármesternek, hogy meghozzák a szükséges döntéseket a közgyűlési felhatalmazás nélkül. Elrendelhető a lakóhely elhagyása, a kitelepítés, a korlátozással érintett területeken vagy azok egy részén az ott tartózkodás tilalma vagy engedélyhez kötése. Elrendelhető közlekedési be- vagy kiutazási korlátozás, a folyamatos polgári védelmi szolgálat, az érintett területeken hátrahagyott különböző készletek elszállítása, őrzése, az elhagyott lakóépületek, közingatlanok, magánvagyonok őrzése, azok biztosítása.

Biztosítás. A 2002-es árvízhoz hasonló kárértékre számítanak a biztosítók. Még csak az árterekig jutott a víz a legnagyobb folyók mentén, a biztosításokkal fedezett ingatlanok kevéssé érintettek – az ártérre épített házakra ugyanis nem lehet biztosítást kötni, a megművelt területekre évek óta nem kötnek a gazdák, akik legfeljebb állami támogatásból kaphatnak kártalanítást. A biztosítók a károsultaknak az értékeik mentésére és a kárelhárításra 50-100 ezer forintos gyorssegélyt adnak. A Dunánál, a Tiszánál, a Körösöknél számolnak növekvő kárigénnyel.

Utak. Az árvíz okozta károkról összesített adatok még nincsenek, hiszen az árhullám a hazai folyóinkon még csak a napokban tetőzik – mondta Tóth Tibor, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság kommunikációs vezetője. Az ár- és belvízkárok első teljes felmérése május-június körül várható. Ott, ahol a folyók elöntötték az utakat, illetve alépítményét áztatja a víz, sebességkorlátozást vezettek be, és a tehergépjárművek forgalmát is korlátozták. A korlátozások az árhullám és a belvíz levonulása után még hosszabb ideig is eltarthatnak, mivel csak a teljes kiszáradás után nyeri vissza az alépítmény az eredeti terhelhetőségét. A legveszélyesebb szakaszok általában a nagyobb folyók partjához közel eső utak, de veszélyben vannak a hidak is. Ahol a víz szintje eléri a hídszerkezet alsó élét, megemelheti és elsodorhatja azt.

Külföld. Szükségállapotot hirdetett Csehország árvíz sújtotta területein a kormány április 10-éig. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter 5 milliárd korona (46,5 milliárd forint) elkülönítését javasolta a károk rendezésére és új vízvédelmi rendszerek kiépítésére. Közép- és Dél-Csehországban, valamint Morvaország déli részén közel 10 ezer embert kellett kitelepíteni otthonából. Eközben Drezdában 7,85 méterre módosították a vízállás tetőzésére vonatkozó előrejelzést; Szász-Anhaltban eddig összesen 1500 ember volt kénytelen elhagyni lakóhelyét az árvíz miatt. Németországban a 2002-es nagy árvíz még a választások kimenetelébe is beleszólt: Gerhard Schröder nem kis részben annak köszönhette újbóli kancellárrá választását, hogy a vészhelyzetben határozottan fellépő államférfi szerepében tetszelgett.

Biztosítás. A 2002-es árvízhoz hasonló kárértékre számítanak a biztosítók. Még csak az árterekig jutott a víz a legnagyobb folyók mentén, a biztosításokkal fedezett ingatlanok kevéssé érintettek – az ártérre épített házakra ugyanis nem lehet biztosítást kötni, a megművelt területekre évek óta nem kötnek a gazdák, akik legfeljebb állami támogatásból kaphatnak kártalanítást. A biztosítók a károsultaknak az értékeik mentésére és a kárelhárításra 50-100 ezer forintos gyorssegélyt adnak. A Dunánál, a Tiszánál, a Körösöknél számolnak növekvő kárigénnyel.

Utak. Az árvíz okozta károkról összesített adatok még nincsenek, hiszen az árhullám a hazai folyóinkon még csak a napokban tetőzik – mondta Tóth Tibor, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság kommunikációs vezetője. Az ár- és belvízkárok első teljes felmérése május-június körül várható. Ott, ahol a folyók elöntötték az utakat, illetve alépítményét áztatja a víz, sebességkorlátozást vezettek be, és a tehergépjárművek forgalmát is korlátozták. A korlátozások az árhullám és a belvíz levonulása után még hosszabb ideig is eltarthatnak, mivel csak a teljes kiszáradás után nyeri vissza az alépítmény az eredeti terhelhetőségét. A legveszélyesebb szakaszok általában a nagyobb folyók partjához közel eső utak, de veszélyben vannak a hidak is. Ahol a víz szintje eléri a hídszerkezet alsó élét, megemelheti és elsodorhatja azt.

Külföld. Szükségállapotot hirdetett Csehország árvíz sújtotta területein a kormány április 10-éig. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter 5 milliárd korona (46,5 milliárd forint) elkülönítését javasolta a károk rendezésére és új vízvédelmi rendszerek kiépítésére. Közép- és Dél-Csehországban, valamint Morvaország déli részén közel 10 ezer embert kellett kitelepíteni otthonából. Eközben Drezdában 7,85 méterre módosították a vízállás tetőzésére vonatkozó előrejelzést; Szász-Anhaltban eddig összesen 1500 ember volt kénytelen elhagyni lakóhelyét az árvíz miatt. Németországban a 2002-es nagy árvíz még a választások kimenetelébe is beleszólt: Gerhard Schröder nem kis részben annak köszönhette újbóli kancellárrá választását, hogy a vészhelyzetben határozottan fellépő államférfi szerepében tetszelgett. Persányi Miklós. Eddig mintegy hárommilliárd forintba került az árvíz elleni védekezés, s a költségek napi kétszázmillióval emelkednek – közölte kérdésünkre a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

Csizmár Gábor. Háromezren dolgoznak a kétmilliárd forint keretű ár- és belvízvédelmi közmunkaprogramban, ha kell, megduplázzuk a létszámot. Ha önkormányzati forrásigény érkezik, a közhasznú programokra szánt 11 milliárd forintos éves keretet is használhatják – mondta a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

Pásztohy András. Nem számít komoly mezőgazdasági kártételre az FVM a súlyos árvízhelyzet miatt, mivel a megáradt folyók nem öntenek el jelentős agrárterületeket – közölte a tárca politikai államtitkára. Továbbra is inkább a belvíz okozhat gondot a gazdáknak. -->