Támogatás innovációra
A támogatások szűkítése miatt veszélybe kerülhet a hazai találmányok külföldi karrierje – vélik szakemberek. Tavaly még 83,4 millió forint jutott erre a célra, az idén negyedével kevesebb, mindössze 60 millió. A találmányok iparjogvédelmi oltalmának támogatása már 1992 óta része a hazai innovációs ösztönző rendszernek, s fontos szerepet játszik a hazai innovatív vállalkozók és az innováció segítésében – mondta lapunknak Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Fenntartása indokolt, hiszen így lehet az eredeti ötletekből létrejövő új vállalkozásokat megfelelő védelemben részesíteni és a növekedésükhöz szükséges garanciákat biztosítani. Szükséges a támogatás azért is, mert a külföldi bejelentések sokba kerülnek, Japánban például közel egymillió forintot kell érte fizetni.
Az elmúlt évben a hazai találmányok külföldi szabadalmazásának támogatására 99 pályázótól 330 millió forintot meghaladó igény érkezett – tudtuk meg Nikodémus Antaltól, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől. Közülük 62 bizonyult sikeresnek, ők kapták meg a jellemzően 1–3 millió forint vissza nem térítendő támogatást.
Voltak azonban kiugró összegek is, a legtöbbet (mintegy 13 millió forintot) – az Illyés Miklós orvoskutató, a TensioMed Kft. ügyvezető igazgatója által benyújtott – a hemodinamikai jellemzők mérésére szolgáló berendezés és eljárás nyerte el. A világújdonságnak számító megoldás egyetlen méréssel mutatja ki az érelmeszesedést, így a szívinfarktus, az agyvérzés megelőzésében játszhat fontos szerepet. Ez a világszenzáció-számba menő innováció mindenképp kiemelkedik az elmúlt év terméséből, az iparjogvédelmi támogatás több mint egy évtizedes történetében ekkora összeget még nem kapott projekt.
A sikeres találmányok jelentős hányada a biotechnológiai, gyógyszeripari és egészségvédelemmel kapcsolatos találmány. Ezek többsége a gyógyászatban hasznosítható készítmény. Példaként említette a szakember a Sinnex műszaki fejlesztő kisvállalat új vírusellenes immunstimuláns gyógyászati készítményét, illetve a tavaly több szabadalmával is sikeres Solvo Biotechnológiai Rt. támogatásban részesülő találmányait. Az alapkutatási bázis nemzetközi színvonalát az MTA Szegedi Biológiai Központ két eredményes pályázata jelzi. A gyakorló orvostudomány erejét mutatja, hogy tavaly több sikeres egyéni feltalálói bejelentést is támogathatott a GKM. Gyakorlati gyógyászati jelentőségük miatt több ígéretes is van közöttük, így például Glasz Tibor a biológiai szövet beágyazódására használható rekesz megoldása vagy az ismert pécsi agysebész, Dóczi Tamás találmánya, amelynek a hasznosításához sikerült üzleti partnert szereznie. Szellemes és eredeti megoldásnak tartotta a bírálóbizottság Szekeres György szövetimikrosorozat-építő készletét, amely szintén már a nemzeti szabadalmi fázisnál tart. Nem tartozik az élettudományok körébe, de a hagyományosan erős és fontos környezettechnológia szellemi vagyonát gyarapítja Németh Miklós figyelemre méltó műanyaghulladék-feldolgozási módszere, amely szintén támogatásban részesült.
A magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzat terhére meghirdetett 2005. évi pályázati támogatások között olyan különleges eset is akadt, amikor a feltalálót, Rátai Dánielt és találmányát a bírálóbizottsággal – a pályázati anyagnál előbb – az országos, sőt európai szintű hírnév ismertette meg. Az ifjú feltalálók európai versenyének győztesének találmánya a számítógép kétdimenziós képét alakítja háromdimenzióssá.
