Tényszerűen a Gyurcsány-Orbán vita témáiról

Mezőgazdaság. A felkészülési lemaradás ellenére sikerült csatlakoztatni az agráriumot az EU-piachoz. Ám az intézményi hiányosságok agrártüntetéseket robbantottak ki. Az állattenyésztés kényszerpályára, a növénytermelés „túlzott” fejlődési pályára állt, a két ágazat összhangja megbomlott. A szektorsemlegesebb agrárpolitika sem szüntette meg a kis- és nagyüzemi ellentétet, az élelmiszeripar pozíciói romlottak, a birtokviszonyok rendezetlenek.
Költségvetés, adósság. A költségvetési hiány a ciklus eleje óta hatalmas, a csökkentésre vonatkozó kísérletek gyengék, rövid távú szemléletűek és sikertelenek. Az állami gazdálkodás transzparenciája drasztikusan romlott. Az államadósság meghaladta a GDP 60 százalékát. Az adóterhelés a ciklus folyamán enyhén csökkent, de egyre sürgetőbb az adóreform.
Lakás-, családtámogatás. A háztartások dinamikus eladósodásához vezető laza lakástámogatási rendszer szigorítását sokáig lebegtette a kormány, ez további előre hozott keresletet jelentett a lakáspiacon. Ennek hatására 2004–2005-ben több mint 40 ezer lakás épült, ám már érződik a korrekció: az idén csökken majd az átadott lakások száma. A gyerektámogatás adókedvezmény helyett újra családi pótlék alapú lett.
Egészségügy. Nem volt érdemi előrelépés az egészségügyi reformban. Az 50 százalékos béremelés ellenére a keresetek elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól, fennmaradt a hálapénz. Eredmény: a kormány folytatta az előd népegészségügyi programját és a sürgősségi betegellátó rendszer kiépítését, s megállapodtak a gyártókkal a gyógyszerárak lehetséges emeléséről.
Oktatás. A szerkezeti problémák erősödtek a felsőoktatásban: a piaci igényektől elszakadó diplomagyártás okozta feszültségek érezhetők a munkaerőpiacon. Elkészült a szakképzésfejlesztés országos stratégiája, amely részben ezekre a problémákra összpontosít. Uniós forrásból elindult a térségi integrációs szakképző központok (tiszk) kialakítása. A képzési szerkezet átalakítását is célozza a sok vitát kiváltó felsőoktatási törvény.
Gazdaságfejlesztés. A Széchenyi-terv leállt, a kkv-szektor támogatása más formákban történik. Minden korábbinál több autópálya épült, ennek ára azonban helyenként irreálisan magas.
Munka. A foglalkoztatottak száma három éve stagnál. Bár ez a rendszerváltás utáni rekordszinten történik, nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony a foglalkoztatottsági ráta. A munkanélküliségi ráta gyorsan emelkedik.
Árak, bérek, nyugdíj. A keresetek a ciklus elején a gazdaság teljesítőképességéhez képest indokolatlanul gyorsan nőttek. Később a bérdinamika normalizálódott. A 13. havi nyugdíj bevezetése a svájci indexálási szabály feletti növekedést eredményezett, fedezete nincs meg. Az infláció jelentősen mérséklődött. (VG)