Tudjon meg mindent a százezer forintos minimálbér hatásairól!

Az újabb ígéretekből és a politikusi elszólásokból lassan kikristályosodik, hogy milyen tételekkel kívánhatja ellensúlyozni a Fidesz a 29-ről 19 százalékra történő munkáltatói járulékcsökkentést. Úgy tűnik, a jobboldali párt – a szakértők által vitatott – radikális bevételcsökkentési tervei mellett számos ellensúlyozó elemet is bevezetne, hasonlóan az előző kormányzásuk alatt alkalmazott járulékmérséklési gyakorlathoz. Az Orbán Viktor által a miniszterelnöki vitában megemlített (négy év alatt) 100 ezer forintra emelkedő minimálbér jelentős állami többletbevételt jelenthet, hasonlóan a 2001-es helyzethez, amikor 25 ezer forintról egy lépésben nőtt a juttatás 40 ezerre. Ez egyébként azt is jelentené, hogy az alacsonyabb bérszinten foglalkoztatók költségei nem feltétlenül csökkennének. Lapunk számításai szerint a minimálbéresek körében a 82 ezer forintra való emelés teljesen ellensúlyozná a járulékcsökkentésből fakadó tehermérséklődést. (A magasabb bérszínvonalú ágazatokban ez a hatás nyilván nem érvényesül.) Ekkora emelésre egy lépésben feltehetően nem számíthatunk, információink szerint a következő három évben a Fidesz is tartaná magát az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megállapodott moderált minimálbér-emeléshez, és csak azután gyorsítana jelentősen a tempón, akár már 2009-ben hat számjegyűre emelve a garantált bérszintet.
Így a járulékcsökkentésből fakadó állami bevételkiesést nem kompenzálná a minimálbér-emelés, a szakértők körében azonban tartja magát az a vélemény, hogy mivel az intézkedés foglalkoztatottságbővítő hatásában nem lehet bízni, adminisztratív ellensúlyozó lépésekre igenis szükség van. Az esélylatolgatások során a leggyakrabban felmerülő lehetőség a minimálbér adómentessé tételének eltörlése, s ez két okból is logikus lépésnek tűnik. Egyrészt a közgazdászok többsége egyetért abban, hogy ez a 2002-es lépés elhibázott volt. Jelenleg mintegy kétmillióan fizetnek minimálbér vagy az alatti összeg után közterheket, ennek aránya elenyészően alacsony a teljes adóbevételhez képest, vagyis a közteherviselés súlyosan csorbul, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a réteg jelentős része feltehetően ténylegesen jóval magasabb jövedelmet realizál. Az intézkedés döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a 2001–2003-as időszakban a személyi jövedelemadó-bevétel nominálisan is stagnáljon, miközben a bruttó bérek 50 százalék feletti ütemben emelkedtek. A lépést „el lehetne adni” egy olyan, régóta sürgetett adóreform keretében, amely az összes személyi jövedelemadó-kedvezmény eltörlésével és az adókulcsok leszállításával járna.
A korábbi gyakorlat alapján a szakemberek nem zárják ki azt sem, hogy a munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentés együtt járna a munkavállalói közterhek emelésével. (Elsősorban a járulékemelés és a novemberben megszűnő tételes egészségügyi hozzájárulás visszaállítása jöhet szóba.)
Megállapítható, hogy az ellentételező lépéseknek most is lehet olyan hatása, mint az előző jobboldali kormányzás idején, amely a bérskála összetorlódásával és az alacsony bérszínvonalú ágazatok versenyképességi problémájának erősödésével járt. Ugyanakkor az intézkedések számos szempontból kedvező irányba mutathatnak, és a gazdaság fehéredését is szolgálhatják. Érdemes megjegyezni, hogy a recept alkalmazásának legfőbb eredménye éppen ezért nem a tényleges foglalkoztatottság emelkedése lenne, még csak nem is a feketemunka csökkenése, hanem a zsebbe fizetett jövedelmek láthatóvá, adókötelessé tétele.

Minimálbér-emelés

A minimálb. adómentességének eltörlése

Munkavállalói tb-járulék-emelés

Egészs. hozzájárulás visszaállítása

Minimálbér-emelés

A minimálb. adómentességének eltörlése

Munkavállalói tb-járulék-emelés

Egészs. hozzájárulás visszaállítása A tavalyi minimálbér-megállapodás A „gazdasági teljesítmények prognosztizált növekedéséhez” mérten állapodott meg a kormány tavaly novemberben a 2006– 2008 közötti minimálbér-emelésről. E szerint az idén 62 500, 2007. január 1-jétől 65 500, 2008. január 1-jétől 69 ezer lenne a kötelező legkisebb munkabér összege.

Különmegállapodást kötöttek a felek a következő három évre a középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók számára: a garantált bér 2008 elejétől a minimálbér 105 százalékáról 125 százalékra emelkedik. A dokumentum ajánlást tartalmaz a felsőfokú végzettségűek bérminimumára, ez 2008-ra a minimálbér 160 százaléka lenne. A kormányzat tervei között egyébként (a száz lépés tavaly júniusi adócsomagjának bejelentésekor) 2010-es bevezetéssel szerepelt a 100 ezer forintos javasolt minimálbér összege.

Azt szeretnénk, ha az átlagos minimálbér 2010-re elérné a 100 ezer forintot – ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a Gazdasági és Szociális Tanács tavaly júniusi ülésén. -->