Befektetői célpontok az új tagországok
A megelőző évhez képest egy százalékkal, 41 százalékra nőtt a külföldön befektetni tervező németországi vállalatok aránya. „Ennek legfőbb oka a világkereskedelem erőteljes bővülése” – fejtette ki a német kamarai szövetség elnöke, aki szerint hasonlóan fontos szerepe van az európai gazdasági integrációnak, valamint a küszöbországok – mint például Kína, India és a Független Államok Közössége – bekapcsolódásának a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. Ennek tükrében számos német iparvállalatnál szükségessé válik a külföldi gyártás vagy az értékesítés, valamint az ügyfélszolgálat kiépítése.
A német vállalatoknak a legkülönbözőbb késztetéseik vannak a külföldi befektetésekre: egyrészről számos iparvállalat nem tekinti kielégítőnek a hazai gazdasági környezetet, ezen belül is főként a magas bérköltséget, a vállalati adóterheket, a merev munkajogot és bértarifa-szabályozást, valamint a bürokratikus terheket. A költségmegtakarítás szintén változatlanul fontos tényező: 2006-ban a cégek 31 százaléka ebből kifolyólag fektetett be külföldön. „Ezek az eredmények elárulják, hogy számos iparvállalatnál változatlanul súlyos probléma, hogy a hazai gyáraikban magasak a gyártási költségek – magyarázta Axel Nitschke. A külföldi befektetésekkel részben a hazai gyártást váltják ki. Ez riasztó fejlemény.”
Az első számú célországokat az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagok között találjuk. A külföldi tevékenységet folytató vagy ezt tervező iparvállalatok 40 százalékánál gyártási és értékesítési területnek tekintik ezeket az államokat. Az idén a tavalyihoz képest magasabb külföldi befektetési volument vagy az első alkalommal más országokban befektetést tervező iparvállalatok körében ez a régió még nagyobb vonzerővel bír: a vállalatcsoportban 43 százalék az új uniós tagországokban befektetni szándékozók aránya. A költségek tekintetében a legfontosabb tényező változatlanul a kedvező bérszínvonal ezekben az államokban: az ott befektetett német tőke 48 százalékát a bérköltség színvonala motiválja, majd 27 százalékos gyakorisággal a rugalmas munkajog és bérszabályozás, valamint 24 százalékkal az alacsonyabb adóteher következik.
Az invesztálni hajlandó német vállalatok körében azonban a régi uniós tagországok is közkedveltek, ugyanis ezek alkotják a közvetlen német befektetések második legfontosabb célrégióját 2006-ban – e cégek 36 százalékánál szerepelnek a tervekben. A külföldre igyekvő német iparvállala-tok több mint egyharmada, pontosabban 35 százaléka azonban Kínában is tervez tőkebefektetést.
A befektetési projektek száma szintén emelkedik Oroszországban, Ukrajnában, valamint a délkelet-európai államokban, beleértve Törökországot is.
A külföldi befektetési hajlandóság ellenére a német vállalatok élénkebben érdeklődnek a hazai lehetőségek iránt is. „A világgazdaság meredek növekedése végre eléri a hazai gyáregységeket is” – számolt be Ludwig Georg Braun. Ezt az is bizonyítja, hogy 2001 óta először pozitív a Németországon belüli befektetések mérlege. A külföldön invesztálók 39 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kedvező feltételrendszer mellett ugyanezeket a befektetéseket otthon is megtette volna.
A belföldi beruházási szándékok most tapasztalt emelkedésével Németország csupán részben tud felzárkózni a külföldi befektetési helyszínekkel szemben. Ludwig Georg Braun szerint:
„A felmérés eredményei egyértelműen jelzik a német gazdaságpolitikának, hogy a szükséges reformokat a lehető leghamarabb meg kell tenni.” Németországban csökkenteni szükséges a munka járulékterheit, rugalmas munkajogra és bérmegállapodási rendszerre van szükség az átfogó vállalati adóreform mellett, s „a kevesebb bürokrácia is fontos mértékben járulna hozzá a hazai munkahelyek megőrzéséhez” – jegyezte meg a DIHK elnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.