Célegyenesben a koalíció - a bérfelzárkózás "nem időszerű"

A Világgazdaság információja szerint jövő hétfőn, azaz május 29-én az MSZP és az SZDSZ vezetői aláírják a koalíciós szerződést. Ekkor már kész lesz a kormányprogram is, amelyet vasárnap az SZDSZ küldöttgyűlése is jóváhagy. Addig kell eldönteni a liberális pártnak azt is, hogy a felkínált négy minisztérium közül melyik hármat választja. A kultúrával összevont oktatást nem sikerült megszereznie, azt Gyurcsány Ferenc ugyanis mindenképpen Hiller Istvánnak szánja. A liberálisoknak el kellett fogadniuk, hogy a párt éléről így kívánja a jelenlegi pártelnököt leváltani a miniszterelnök. Az SZDSZ-nek le kell nyelnie, hogy a számára fontos programelemek egyelőre csupán elindulnak: az adóegységesítés, a több-biztosítós egészségügyi modell felé halad az ország, s bár Magyar Bálint nélkül – aki tegnap önként félreállt az útból –, de az általa kidolgozott oktatási reform valósul meg. Még mindig nyitott az adójogszabályok tartalma. A miniszterelnök a héten több tucat szakmai szervezettel egyeztetett, ám a résztvevők valódi konkrétumokat nem hallhattak a kormányprogramról. Gyurcsány Ferenc „tesztelte” őket, hogy vajon mit kellene még beemelni a dokumentumba.
GSZT. A reformok mellett tette le voksát tegnap a Gazdasági és Szociális Tanács is. Demján Sándor soros elnök új reformkorról beszélt, Parragh László, az MKIK elnöke pedig azt mondta: a gazdaság szereplői segítik és támogatják az érdemi reformokat. Kiemelte: a kamarák jó néhány állami feladatot készek átvállalni.
E fórumon Gyurcsány Ferenc többek között azt mondta, hogy nem rendszerváltásra, hanem rendszerkorrekcióra van szükség. Hozzátette: nem az elmúlt négy év, de nem is az elmúlt másfél év felelőssége, hogy most gazdaságpolitikai fordulatra, a köz- és magánfelelősség újragondolására, jelentős reformokra van szükség. „Nem esik le a gyűrű az ujjamról, ha kimondom, hogy a fordulat szükségességében jelentős a kormányalakításra készülő pártok felelőssége” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. De mint mondta, a gazdasági gondok 2000–2001-ben kezdődtek: az állam egyre többet vállalt magára a köz-, a jóléti szférában, az infrastruktúra építésében. Ez 2002-t követően is folytatódott.
Országreform. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek és a pénzügyminiszternek augusztus végéig javaslatot kell kidolgozni a központi szolgáltatási főigazgatóság feladat- és hatáskörének bővítésére, az elektronikus közszolgáltatások központja, a kormányzati személyügyi központ kialakítására, emellett rendezni kell a kormányzati apparátus elhelyezésének kérdését, illetve a központi költségvetési szervezetek felépítésének átszervezését – ismertette a kormány keddi döntését a szóvivő. Mint Batiz András mondta, ezzel elindul az országreform. Ezzel 800 központi költségvetési szerv működését tekintik át, kiszűrik a párhuzamosságokat. Még nincs döntés arról, hogy külön kormányzati negyed lesz-e, de az biztos, hogy az eddigi épületek hasznosítása, hatékonyabb felhasználása 100 milliárd forintos megtakarítást jelentene. Megvizsgálják azt is, mely feladatok tartoznak a közigazgatás alapfeladatai közé, ezeket egy szervezetbe integrálnák. Példaként a szóvivő azt emelte ki, hogy nem kellene tárcánként humánpolitikai osztályokat működtetni, ezt centralizálni lehetne. Az előzetes számítások szerint 20-25 százalékkal kevesebben végezhetnék az ilyen munkát.
Közjogi ügyek. Egyharmadával csökkentené az országgyűlési képviselők létszámát Gyurcsány Ferenc. A kijelölt miniszterelnök tegnap az ellenzéki pártokkal az MDF székházában folytatott konzultáción ismertette a részleteket: a jelenlegi 386-ról 298 főre csökkentené a parlament létszámát, 149 egyéni és 149 listás hely, egyfordulós választás lenne, megszűnne a kompenzációs (országos) lista, megmaradna az ötszázalékos küszöb. Gyurcsány szerint ezekkel a változásokkal nagyjából harmadával csökkenthetők a választások költségei. A miniszterelnök javaslatai között szerepelt, hogy a következő hat hétben hozzanak új törvényt a pártfinanszírozásról, és a kérdésben meg kell teremteni a pártvezetők teljes körű büntetőjogi felelősségét.
A kormányfő a választójogi törvény, a képviselők jogállásáról szóló jogszabály, a pártfinanszírozás átalakítása mellett az önkormányzati rendszer átalakításához kérte az ellenzéki pártok támogatását. Utóbbiról azt mondta: most csak három évre választanának megyei önkormányzatokat, és 2009-ben kerülne sor – szintén három évre – a regionális önkormányzatok megválasztására. Csökkentenék az önkormányzati képviselő-testületek létszámát, korlátoznák a képviselőknek adható tiszteletdíjakat, költségtérítést. Budapestre vonatkozóan pedig külön törvényt alkotnának. A kijelölt miniszterelnök javaslatot tett még a köztisztviselők és közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására, az Országgyűlés házszabályáról szóló jogszabály megalkotására, a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének megerősítésére, valamint a médiatörvény módosítására.
Gyurcsány Ferenc kijelentette: a kormány a közigazgatás korszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére, az egészségügy hatékonyabbá, igazságosabbá tételére készül, valamint arra, hogy átalakítsa az oktatásügyet, s a jövőben átfogóbb szolgáltatásokat nyújtson a szociális intézményhálózat. Az a cél, hogy a szerkezeti-intézményi átalakítások zömét 2008-ig befejezzék – tette még hozzá.
A résztvevők tegnap abban állapodtak meg, hogy a jövő héten ismét asztalhoz ülnek. Gyurcsány Ferenc ígérete szerint a hét végéig megküldi az ellenzéki pártoknak az önkormányzatok működésére, az önkormányzati választásra vonatkozó módosító javaslatokat.
A Fidesz is küld javaslatokat a kormány számára. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke – aki ötletbörzének nevezte a megbeszélést – azt mondta: ezek között van a költségvetési tanács létrehozására, az alkotmány módosítására tett javaslatuk, utóbbiban szorgalmazzák, hogy az Országgyűlés létszámát 200 főben maximalizálják 2010-re; a Fidesz a közvagyonnal gazdálkodó cégek, hivatalok vezetőitől vagyonbevallást kérne, adóbevallásukat nyilvánossá tenné; a kormánytagoknak személyes pénzügyi felelősséget adna a költségvetési hiány tartásáért; állandó nyilvános listát vezetne arról, hogy a képviselők közül kik részesültek állami vagy uniós pénzügyi támogatásban. Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt mondta: több mint 25 törvény igényel kétharmados egyeztetést, és ezekben egyetértésre kell jutniuk a pártoknak. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt javasolta a kormányfőnek, hogy a multinacionális cégek és a bankok is vállaljanak arányos részt a megszorításokkal járó terhekből.

A legtöbb felvetett kérdéssel maga is egyetért, ám vannak olyanok is, amelyeket egyelőre nem tart időszerűnek, s volt hiányérzete is.

Példaként említette a bérek felzárkóztatásának igényét a nyugat-európai szintre; mint mondta, ez nem aktuális, most elsősorban a strukturális reformokról kell beszélni. Hiányolta ugyanakkor a konkrétumokat, a többi között az adó- és támogatáspolitikai javaslatokat.

A legtöbb felvetett kérdéssel maga is egyetért, ám vannak olyanok is, amelyeket egyelőre nem tart időszerűnek, s volt hiányérzete is.

Példaként említette a bérek felzárkóztatásának igényét a nyugat-európai szintre; mint mondta, ez nem aktuális, most elsősorban a strukturális reformokról kell beszélni. Hiányolta ugyanakkor a konkrétumokat, a többi között az adó- és támogatáspolitikai javaslatokat. Egyeztetésre kínált témák Gazdaság: az állam és a közszolgáltatások reformja mellett egyensúlyba kell hozni a költségvetést, ezzel nem vár a kormány, az első lépések között lesz ez is

Munkaügy: a költségvetési feszültségek enyhítését célzó lépések mellett „vigyáznak” a nyugdíjasokra, a kisgyermekes családokra, a fogyatékosokra és a munkanélküliekre

Szociálpolitika: megőrizendő alapvető jóléti szolgáltatás, az egészséghez való jog és a családtámogatás, a célzottság erősítése

Önkormányzatok: állami és megyei funkciók kerülnek regionális szintre

Egészségügy: mély, átfogó intézményi és finanszírozási reform indul el

Közjogi ügyek: képviselői létszámcsökkentés, új házszabály, új pártfinanszírozás

Oktatás: a reform arról szól, hogy „ugyanannyiból kell többet és jobbat kihozni” Szakszervezeti vélemény Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke: A kormány konszolidációs törekvéseinek nem szabad hátrányosan érinteniük a nyugdíjasokat, illetve az alacsony keresetűeket, a munkaadóknak viszont ki kell venniük a folyamatból a részüket. Olyan kormányzati politikát várok, amelynek a középpontjában a foglalkoztatásbővítés áll, és a szakképzettséget igénylő álláshelyek teremtésével járó szerkezetváltást segíti elő. Információk szerint a kormány enyhébb reálbér-növekedést ígér, holott nagy szükség van a versenyszférában a teljesítmények elismerésére, s ez nem is megy a költségvetés kárára, vagyis mi érzékelhető reálbér-növekedést várunk.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke: Az új kormány eskütétele után várhatóan azonnal megkapjuk azt a másfél tucat törvényjavaslatot, amelyekben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjai kompetensek, és június 10-én az OÉT előtt ismerteti az új kormányprogramot a miniszterelnök. Az azonban már most is látszik, hogy a munkavállalói érdekképviseletek és a kormány elképzelései között jóval nagyobb a távolság, mint a munkaadói érdekképviseletek és a kormány között. Aggódunk, hogy a 900 milliárdos megtakarítást eredményező megszorítások során nem differenciál kellőképp a kormány, így a megnövekedett közterhek viselése az alacsonyabb jövedelműeket is sújtja majd.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára: Nem gondolom, hogy a politikai PR érdekében a kormány feláldozná a közszférát, még akkor sem, ha a versenyszféra hecckampányt folytat, miszerint a jelenlegi költségvetési helyzetért a közszféra a felelős. A közigazgatás elsődleges célpontja lesz az átalakításnak, remélem, ez nem a foglalkoztatás megszűnésével, inkább a jogviszonyok átalakításával jár. A korrekciónak akkor van értelme, ha a kormány a közszféra szerkezetét is átalakítja, vagyis a reformoknak nem célja, hanem következménye a kevesebb munkahely. Bízom abban is, hogy a megszorítások nemcsak a munkavállalóknak jelentenek többletterhet, hanem a kormánynak lesz bátorsága ahhoz, hogy minden tőketulajdonost bevonjon a pluszterhek viselésébe. -->