Felfutó svájci befektetések
Ez egyébként különösen azért figyelemre méltó, mert az alpesi országból tavaly érkezett FDI-n belül csak egy tétel köthető nagy multinacionális vállalathoz (Holcim), a többiek „kevéssé ismert, ám nagyon versenyképes kis- és középvállalatok” – fogalmazott az államtitkár, aki amiatt érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a svájci–külföldi vegyes kereskedelmi kamarák éves összejövetelén (ez utóbbit most első ízben rendezték Magyarországon). Ma már több mint háromszáz svájci székhelyű cégnek van magyarországi leányvállalata, s Gerber szerint az egy főre jutó befektetéseket illetően hazánk fontosabb partner a helvétek számára, mint Lengyelország.
Svájc egy tavalyi népszavazás eredményeként fokozatosan megnyitja munkaerőpiacát az új EU-tagállamok munkavállalói előtt. Az idén 1700 olyan engedélyt osztanak ki a közép- és kelet-európai polgárok számára, amely 1–5 éves munkavállalást tesz lehetővé, s további 15 800 olyat, amely 4–12 hónapnyi időre engedélyezi a munkavállalást. A kvóták évente emelkednek majd, s 2011 után teljesen szabaddá válik a svájci munkavállalás a magyarok számára (bár egy védzáradék egészen 2014-ig lehetővé teszi a korlátozások visszaállítását, ha valamilyen rendkívüli körülmény ezt indokolná).
Az államtitkár szerint nem várható, hogy a fokozatos piacnyitásból gond adódna az alpesi országban, ahol pedig közismerten igen magasak a bérek. Magyarország esetében ez biztosan nem következik be, talán egyedül Lengyelországból nőhet meg a munkavállalás reményében Svájcba érkezők száma. Bern egyébként jövő év május 31-től teljesen szabaddá teszi a munkavállalást az unió régi tagországaiból érkezők számára. Az EU15 esetében az volt a svájciak tapasztalata, hogy az egy évnél rövidebb időre szóló engedély kvótái nem voltak teljesen kihasználva, míg a többéves hamar betelt. Hasonló fejlemények várhatók az államtitkár szerint az új tagállamok esetében is.
