Fókuszban a környezetvédelem
A globalizáció, az elöregedő társadalom, a globális felmelegedés, illetve az európai biztonság kérdése uralja majd Finnország uniós elnökségét. Az északi ország július 1-jén veszi át a tisztséget Ausztriától. A finn kormány a héten tartott ülésén határozta meg az elnökség fő prioritásait. Eszerint a programban kiemelt szerepet kap a környezetvédelem kérdése mind Európán belül, mind az Oroszországgal folytatott együttműködésben. Helsinki azt kívánja bebizonyítani, hogy a környezet védelme nem szükségszerűen hátráltatja a gazdasági növekedést, sőt akár még erősítheti is azt.
Már számos tanulmány megállapította, hogy Finnország közel 190 ezer tavával és kiterjedt erdeivel a világ egyik legversenyképesebb gazdaságának, illetve a fenntartható fejlődés éllovasának számít. Sikerült a gazdasági növekedés kérdését elválasztanunk a környezetvédelmi problémáktól – húzta alá Jan-Erik Enestam környezetvédelmi miniszter az elnökség környezetvédelmi programját bemutató sajtótájékoztatón. Míg számos országban a környezettudatos jogalkotásban a versenyképességet fenyegető tényezőt látnak, addig Finnország a fém-, a vegyi és a papírhulladékok újrahasznosítása terén új, energiatermelő iparágakat hozott létre – jegyzi meg az EUbusiness.
A környezetvédelem terén a finn elnökség alatt a biodiver-zitás védelme külön prioritás, illetve Helsinki szeretné elérni, hogy a következő fél évben megállapodás szülessen az ún. REACH-irányelvről, amely a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének és engedélyezésének új rendszerét alakítaná ki. Emellett az elnökség tető alá akarja hozni a környezetvédelmi miniszterek találkozóját az orosz szakminiszterrel; Moszkva eddig mindig az utolsó pillanatban mondta le az eseményt. Finnország általános céljának tekinti az orosz környezettudatosság erősítését, ezért fel kívánja vetni a keskeny Finn-öbölt érintő megnövekedett orosz olajtanker-forgalom kérdését is, amely tavaly meghaladta a 100 millió tonnás mennyiséget. Egy esetleges baleset súlyos környezeti katasztrófát idézne elő – húzta alá a helyzet súlyosságát a finn környezetvédelmi miniszter.
Oroszországgal kapcsolatban Helsinki az onnan érkező energiaellátás biztonságát is fokozni szeretné, ez nem is csoda, hiszen maga Finnország is jelentősen függ az orosz energiahordozóktól. Helsinki ennek enyhítésére nemrégiben döntött az ötödik atomerőmű felépítéséről.
A környezetvédelem kérdésén kívül előrelépést szeretne elérni az európai alkotmány ügyében is. A finnek szerint a francia és a holland elutasító népszavazás után is tovább kell folytatni az EU jövőjéről és intézményeiről szóló vitát. A kormány azon az állásponton van, hogy a két sikertelen népszavazás után adott „gondolkodási időszak” meghosszabbítása nem szolgálná hatékonyan az európai jövő kérdéseinek megoldását.
Az EU további bővítésével kapcsolatos elnökségi álláspont ismertetésére Matti Vanhanen miniszterelnök a múlt héten Zágrábba és Ankarába is ellátogatott. A kormányfő leszögezte: Helsinki támogatja új tagországok felvételét. Horvátországgal kapcsolatban azt mondta: az EU-nak tartania kell az ígéretét, vagyis fel kell venni az országot, mihelyst teljesítette a kritériumokat. Törökországnak szintén „gyümölcsöző kapcsolatot” ígért Vanhanen, azonban a csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítésének fontosságára is felszólította Ankarát.
A finn elnökség programjának véglegesítésére június végén kerül sor, a kormányfő pedig június 21-én mutatja be a programot a parlamentnek. Az 1995-ben csatlakozott ország egyszer már – 1999-ben – betöltötte az uniós elnöki tisztséget.
Helsinki az elnökséggel kapcsolatos feladatok ellátására eredetileg 50 millió eurós költségvetést különített el, amelyet nemrég további 12 millió euróval növelt meg. Ennek nagy részét a fél év alatt lebonyolítandó számos rendezvény, köztük a Lahtiban októberben megrendezendő uniós csúcs biztosítására fordítják.
