Hadat üzentek a szakszervezetek
Példátlanul éles konfliktus bontakozott ki a német kancellár és Michael Sommer, a DGB szakszervezeti szövetség elnöke között. Angela Merkel a szakszervezet minap tartott kongresszusán a munkaerőpiac mélyreható reformjának szükségességét hangoztatta, mondván: enélkül nem tartható fenn a német gazdaság versenyképessége, és veszélybe kerül az eddig megszokott életszínvonal. Különösen nagy felháborodást váltott ki az a megjegyzése, amely szerint csökkenteni kell a munkavállalók beleszólását a vállalati döntésekbe. Jelenleg a 2000 fősnél nagyobb német cégek fel-ügyelőbizottságának felét a dolgozók képviselői adják, ám a munkaadók szerint ez hátráltatja a döntéshozatalt, ezáltal csökkenti Németország vonzerejét. Merkel ezt a nézetet átvéve kijelentette: egyharmadra kell csökkenteni a munkaadók képviselőinek arányát. Michael Sommer ezzel szemben azt mondta: nem sok esélyt lát az együttdöntési rendszer átalakítására.
Merkel a jóléti és egészségügyi rendszer reformja mellett is kiállt, a szakszervezetek által követelt országos minimálbér bevezetését ugyanakkor elutasította, mondván: az csökkentené az álláshelyek számát. Ehelyett ágazati minimálbérek megállapítását javasolta (jelenleg az ágazati kollektív szerződések nem a minimális, hanem az irányadó bérszintet rögzítik). A DGB vezetője ebben a kérdésben is homlokegyenest ellentétes álláspontot foglalt el. Kijelentette: nem hajlandó engedni a 7,50 euró/órás minimálbérből, mivel nincs bizonyíték arra, hogy egy ilyen megoldás csökkentené az álláshelyek számát. A szakszervezet azt szeretné, ha még az idén megszületne az erről szóló törvény.
A kancellár által említett jóléti reformok többségét szintén elfogadhatatlannak mondta Michael Sommer; a munkanélküliek alacsony fizetésű állásokba „kényszerítése” szerinte nem lenne jó megoldás, mert nem biztosítana a megélhetéshez elegendő jövedelmet. Mindent megteszünk azért, hogy ne valósuljanak meg a munkavállalók számára hátrányos változások – fogalmazott.
A szakszervezeti vezető a kongresszuson mondott beszédében egy sor olyan követelést fogalmazott meg, amelyek megfigyelők szerint nyílt hadüzenetnek tekinthetők nemcsak a kormány, hanem a munkaadói oldal ellen is. Egyebek mellett a nemzetközi pénzpiacok szigorúbb szabályozását sürgette, felelevenítve a tőzsdei forgalomra kivetendő adó gondolatát. Ez az elvonás a rövid távú pénzmozgásokra vonatkozna, és így a befektetőket „hosszú távú, stratégiai szerepvállalásra” ösztönözné – idézi a Netzeitung. Azt is felvetette Michael Sommer, hogy korlátozzák a vállalatok részvényeit rövid ideig birtokló befektetők szavazati jogát.
A Financial Times kiemeli, hogy Sommer támogatottsága egyre csökken a DGB-n belül. A kongresszuson ugyan 78 százalékos többséggel újraválasztották, ám 2002-ben még 94 százalékot kapott.
