Kétszobás lakásból a piac élére
A történet egy kétszobás lakásban vette kezdetét a Bajcsy-Zsilinszky út 37. alatt, ahol a Jungheinrich vállalat, a világ egyik legnagyobb targonca- és logisztikaieszköz-gyártója mindössze maroknyi munkavállalóval vágott neki 1993-ban magyarországi kalandjának. A siker gyorsan beköszöntött: a ma már Biatorbágyon székelő Jungheinrich Hungária Kft. a múlt évben 65 fős dolgozói állományával 17 millió eurós árbevételt ért el. Ez az eredmény szemmel láthatóan tükrözi a hamburgi székhelyű vállalatcsoport Közép- és Kelet-Európában elért sikerét: az anyagmozgató gépek és berendezések forgalmazásával 2005-ben 46 százalékos bővülést könyvelhettek el a régiónkban – ez túlszárnyalja a világ minden más térségének növekedési ütemét.
A Jungheinrich iskolapéldája a német vállalatok külföldi szerepvállalásának. A konszern az előrejelzések szerint 2006-ban mintegy 1,75 milliárd eurós árbevételt ér el világszerte – 9060 dolgozóval, ebből 4630 Németországon kívül foglalkoztatottal. A villás targoncák és más anyagmozgató gépek mellett a cég a polcrendszerek átfogó skáláját, valamint a vállalaton belüli teljes logisztikai láncot lefedő szolgáltatásokat kínál.
A magyarországi tevékenység felfuttatása jelentős részben Szabó Áronhoz köthető, aki 1993-tól 2005 decemberéig ügyvezetőként állt a leányvállalat élén, majd a stafétabotot Horváth Zoltánnak átadva a Jungheinrich AG Ausztriát kiszolgáló bécsi kirendeltség vezetését vette át. „Kezdetben még megmosolyogtak minket a versenytársak, mert az értékesítési irodánk egy lakásban működött – emlékezett vissza az első magyarországi ügyvezető. Két évvel később azonban már más volt a helyzet.” A siker zálogát egyrészről a rendkívül tőkeigényes marketing, másrészről a dolgozókra fordított befektetések jelentik., de igen fontosak a továbbképzési tanfolyamok. A sikert jelzi, hogy a vállalat ma piacvezető Magyarországon. „A konszernen belül a Jungheinrich Kft. az elmúlt öt évben mindig a három legnagyobb nyereségű leányvállalat között volt”. Már régóta nem csak a termékek értékesítése a döntő tényező, meghatározó szerepe van a műszaki szolgáltatásoknak is. Az ügyféltámogatás, az úgynevezett after sales adja a Jungheinrich Hungária esetében az árbevétel legnagyobb hányadát, megelőzve a használt gépek és berendezések értékesítését és a bérbeadást is.
„A közép- és kelet-európai térség mutatja fel a legnagyobb növekedési ütemet – az idén februárban a villástargoncákkal és más raktártechnikai járművekkel elért forgalmunk 46 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket” – erősítette meg Erich Kirschneck, a Jungheinrich AG igazgatósági tagja Hamburgból, majd hozzáfűzte: az árbevétel Nyugat-Európában mindössze 11, Kínában 15 és Ázsia egészét tekintve 13 százalékkal bővült. Kelet-Közép-Európában azonban nem csupán a növekedés üteme, hanem az értékesítési volumen is magas. 2005-ben a vállalatcsoport árbevételét tekintve Lengyelország állt az ötödik helyen. „A forgalomnövekedés 24 százalék volt – erősítette meg Nina Jedrzejevska, a varsói leányvállalat marketingvezetője. – Négy városban 180 dolgozóval mi vagyunk a legnagyobb leányvállalat Közép- és Kelet-Európában.”
A Jungheinrich már 1990-ben felfedezte a visegrádi államok piacát. Akkoriban omlott össze a Balkancar targoncagyár, amely Bulgáriából szolgálta ki az egykori keleti tömb országait Közép- és Kelet-Európa-szerte. A második beruházási hullám 2000-ben jött, ennek kiemelt célpontja már Oroszország volt.
A Jungheinrich vállalat kelet-európai térképén ma már kevés fehér foltot találunk, de Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban még nem jelentek meg saját leányvállalattal, helyi partnerekkel értékesítenek. Rendhagyó esetet jelent ebből a szempontból Szlovénia, ahol még a „jugoszláv” időkben a Jungheinrich egy nagy mérnökirodával két targoncamodellt is gyártatott a jugoszláv piacra, valamint alkatrészeket a német termékekhez. Anton Belantić, aki ma az 1997-ben hat fővel alapított szlovéniai leányvállalat vezetője elmondta: most negyven alkalmazottjuk van.
„A gyártást hosszú távon is Németországban akarjuk tartani, mert nagyfokú szaktudást és hozzáértést halmoztunk fel a hazai üzemeinkben – hangsúlyozta a hamburgi igazgató – ám az előállítás messze nem a teljes vertikumot fogja át. Versenytársunkkal, a Lindével közösen üzemeltetünk egy beszállító leányvállalatot a csehországi Brnóban, de Lengyelországból, Ukrajnából és Magyarországról is szerzünk be alkatrészeket” – számolt be Erich Kirschneck. A német vállalatvezető a jövőt is derűlátón szemléli: „A 46 százalékos növekedési ütemet nem lehet fenntartani Közép- és Kelet-Európában, de én továbbra is a két számjegyűhöz közelítő forgalomnövekedésre számítok.”
