Mi kell a minimális reálbér-emeléshez? Hát járulékemelés!

Meglepő következtetésekre juthatunk, ha elfogadjuk Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt napokban tett állítását: 2006-ban a reálbérek egészen minimális mértékben, 1-2 százalékkal emelkednek. Úgy tűnik ugyanis, hogy az eddig napvilágot látott ötletek, kiszivárgott tervek messze nem elegendőek ahhoz, hogy ilyen mértékben csökkenjen az első negyedévben még 5,7 százalékos reálbér-dinamika.
Mivel a második negyedévben aligha változik bármi a keresetek alakulásában, nyugodtan kalkulálhatunk úgy, hogy a kormányzati intézkedések csak fél év alatt szorítanák le az éves átlagos reálbér-növekedési ütemet alacsony szintre – ez csak úgy jöhet össze, ha nagyjából kétszázalékos reálbér-zsugorodás következik be az év utolsó hat hónapjában. Kérdés, a 8-8,5 százalék körüli nettó keresetbővülési tempóból hogyan lesz a második fél évben reálértelemben csökkenés.
A kézenfekvő válasz az infláció megugrása lehetne, ez azonban több szempontból sem járható út. Egyrészt a Bokros-csomag idején végrehajtott „elinflálási” akcióra ma már nincs mód, hiszen a függetlenségében megerősített jegybank ellenállna egy ilyen kísérletnek. Ráadásul ma már EU-tagként többet ártana, mint használna a pénzromlás újbóli felpörgetése. Ettől még egyszeri árfelhajtó lépésekre bizonyosan sor kerül, de ezekkel (a jelenlegi 2-2,5 százalékról) 10 százalék fölé hajtani az inflációt gyakorlatilag lehetetlen – márpedig tisztán ilyen módszerrel élve ekkora gyorsulásra lenne szükség.
Nem marad sok más megoldás, mint az, hogy a bruttó kereseteket az adó-, illetve járulékváltozásokkal tervezi csökkenteni a kormány, a legéletszerűbb a munkavállalói járulékok (vagy az egészségügyi hozzájárulás) emelése lenne. Ez azért érdekes, mert eddig nem merült fel ilyen lehetőség. Sőt a választási kampányban még minden párt a foglalkoztatással öszszefüggő adóterhek csökkentéséről beszélt. (Igaz, az már akkor is nyílt titok volt, hogy a munkaadói járulék jelentős csökkentésének fedezete részben a munkavállalói járulék emelése lenne.) Tisztán ezzel a megoldással számolva a jelenlegi elvonásokon túl a bruttó bérek mintegy 7-8 százalékát kellene járulék formájában beszedni.
A két fenti módszer együttes alkalmazása esetén – számításaink szerint – 4-5 százalékpontos járulékemelésre lehet szükség, ez egyébként feltűnően egybeesik Mihályi Péter véleményével, mely szerint a munkavállalói egészségügyi járulék kétszeresére emelésére lenne szükség. VG