Munkanélküliség: Kérészéletű lesz a csökkenés?
Az adat értékelésénél azonban óvatosnak kell lenni. Egyrészt ugyanis a szezonális okok a csökkenés irányába mutattak, hiszen tavasszal a munkapiacra általában véve is az élénkülés a jellemző. Másrészt viszont a ráta lényegében két éve folyamatosan felfele kúszott, tetőpontját éppen a 2005 decembere és 2006 februárja közötti intervallumban érte el.
Azt tehát egyelőre nem lehet tisztán látni, hogy az idei esztendő elején történtek a romló trend megfordulásának kezdetét jelölik-e. (Nem szólva arról, hogy az állástalanok száma 18 ezerrel még nagyobb is az egy évvel korábbinál.) Már csak azért is nehezen prognosztizálható a jövő, mivel konkrétumokat még mindig nem tudni a központi és helyi közigazgatás átszervezéséről, a közszférában történő elbocsátásokról. Mindez természetszerűleg az állástalanok számának és arányának emelkedésében csapódhat le. S hasonlóan nem ismertek az egyéb, a munkapiacot érintő intézkedések. Így pedig pontos előrejelzés csak igen nagy kockázatokkal lenne adható.
A munkanélküliségi ráta alakulása jelenleg nem jó kifejezője a munkaerő-piaci folyamatoknak, ugyanis alapvetően az aktivitás adminisztratív úton való növekedésének következménye. Jelenleg még mindig 51 ezerrel több a gazdaságilag aktívak száma, mint egy éve. A legfontosabb kérdésnek jelenleg az tekinthető, hogy ebből a bővülésből mekkora részt szív fel a munkaerőpiac, vagyis miként bővül a foglalkoztatottság. Ebből a szempontból kifejezetten kedvezőek a február–áprilisi adatok, hiszen az utóbbi egy év bővülésének több mint felét felszívta a munkaerőpiac. Ez az utóbbi egy év legmagasabb aránya.
