Nincs hitelboom Magyarországon
Természetes folyamatnak tekinthető-e a magánszektor dinamikus eladósodása Magyarországon? – ezt a sok szakértőt foglalkoztató kérdést tárgyalja a jegybank egy hamarosan megjelenő tanulmánya. Mivel a túlzottan gyors hitelállomány-bővülés jelentős stabilitási kockázatokat hordozhat magában, ezért a három szerző nemzetközi tapasztalatok alapján próbálta megállapítani a hazai folyamat természetét. (Kiss–Nagy– Vonnák: Credit growth in Central and Eastern Europe: trend, cycle or boom.)
A tanulmány megállapítása szerint az eurózónában a hitelállomány GDP-hez viszonyított arányának emelkedését leginkább az egy főre jutó GDP, a reálkamat és az infláció magyarázza. (Ennek magyarázata, hogy a jólét együtt jár a pénzügyi közvetítés fejlettségével is, fejlett bankszektor mellett nagyobb eladósodás lehetséges számottevő kockázatok nélkül. Magasabb reálkamat mellett kisebb a hitelkereslet, magas infláció esetén pedig a törlesztőrészlet kezdetben túl nagy.)
Az összefüggés alapján megállapítható, hogy milyen az egyensúlyinak tekinthető hitelállomány, illetve milyen egyensúlyi növekedési pálya lehet a jellemző az országokra. Ezt a szerzők Magyarországra is alkalmazták, és megállapították, hogy hazánk feltehetően az egyensúlyi eladósodottsági szint alatt van, a becsült felzárkózási pályánál alacsonyabb ütemben emelkedik az adósság/GDP ráta, ám az egyensúlyi dinamikánál gyorsabban. E három jellemző alapján megállapítható, hogy hazánkban a hitelboom valószínűsége nem magas.
A teljes kelet-közép-európai régiót tekintve három csoport különböztethető meg. Lett- és Észtországban az eladósodottság szintje és növekedési üteme is túlzottnak tűnik, Magyarországon, Litvániában és Szlovéniában a gyors eladósodás normális felzárkózási pályának tekinthető, Cseh-, Lengyelországban és Szlovákiában pedig semmi jele egy hitelállomány-bővülésnek.
Érdemes megjegyezni, hogy a tanulmány külön vizsgálta a háztartások és a vállalati szektor eladósodási dinamikáját, és megállapította: hitelbővülés szempontjából a háztartási szektor a kockázatosabb, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában még egyensúlyinak tekinthető a folyamat, de ezek az országok a „határon autóznak”.
