Nőhet a társasági adó kulcsa

A költségvetési bevételeket növelendő a kormány fontolgatja a társasági adó kulcsának két százalékpontos emelését – értesült megbízható forrásból a Világgazdaság. Ez a lépés beleillene abba a logikába, hogy az államháztartás rendbetételének terheiből majdnem minden társadalmi csoportra jutna valami. Ezen adókulcs emelésének ötlete nem váratlan: mint korábban lapunk megírta (VG, 2006. május 16.), több minisztériumban felvetődött a szolidaritási adó bevezetésének ötlete. Ez gyakorlatilag a társasági adó növelését jelenti.
Ám ez visszafelé is elsülhet. Igaz ugyan, hogy a társasági adó egy százalékpontos megemelése éves szinten csaknem 30 milliárd forint pluszbevételt hoz az államkasszának – de csak akkor, ha emiatt nem vonul ki egy vállalat sem, és nem lesz nyereségeltitkolás. Ám úgy tudjuk, az egyik neves adótanácsadó cég ügyfélkörében több olyan vállalat is van, amely kivonulna, még ha csak egy százalékponttal is emelnék meg az adókulcsot – ezzel több tízmilliárd forint társasági nyereségadó-bevételt is elveszítene Magyarország.
De nem csak az esetleges kivonulás eredményezhet ellentétes hatást: a befektetést fontolgató cégeket is elriaszthatná a lépés. A társasági adó mostani szintje ugyanis ma még vonzerő a külföldi befektetőknek, akikért éles küzdelem folyik – a többi közt azzal, hogy az uniós tagállamok egymás után csökkentik a társasági adójuk szintjét. Ráadásul a büdzsé nehéz helyzete miatt végrehajtott adóemelés könnyen azt az érzetet keltheti, hogy az állam egyensúlyhiány esetén a jövőben is ezt az eszközt alkalmazhatja.
Megjegyzendő egyébként, hogy a társasági adó kulcsa és a tényleges adóteher között számottevő a különbség: tavaly a mikro- és a kisvállalkozások terhelése gyakorlatilag 16 százalékos volt (megegyezett a kulcscsal), ugyanakkor a nagyvállalati körben az adókedvezmények kihasználása és egyéb mentességek miatt az effektív teher csupán 10-11 százalékra rúgott. A különbség kiegyenlítése, mérséklése céljából ez év január 1-jétől ötmillió forint társaságiadó-alapig tízszázalékos társasági adót kell csak fizetni, az a feletti részre maradt a 16 százalék. A lehetőséget bizonyos feltételekkel lehet csak igénybe venni, ezek pedig olyanok, hogy a nagyobb társaságokat gyakorlatilag kizárják. Ám az is igaz, hogy a kisvállalkozások számára is beépítettek egy korlátot: csak az jogosult ötmillió forintos adóalapig a tízszázalékos adó alkalmazására, amelynél az alkalmazottak után legalább a minimálbér másfélszerese, hátrányos helyzetű térségben működő vállalkozás esetén a minimálbér után fizetik meg a járulékokat.

Hátrány:Egyes befektetők kivonulhatnak. Romlik az ország befektetési vonzereje. Ellentétes irányú az uniós trendekkel. Rossz az üzenete

Hátrány:Egyes befektetők kivonulhatnak. Romlik az ország befektetési vonzereje. Ellentétes irányú az uniós trendekkel. Rossz az üzenete adócsökkentés Európa több országában csökkent a társasági adó kulcsa az elmúlt években; igaz, a legtöbb helyen még így is magasabb, mint nálunk. Lengyelországban 2004-ben 27-ről 19 százalékra, Szlovákiában 25-ről 19 százalékra mérsékeltek. Csehországban 2003-ban még 31 volt, ma már csak 24 százalékos a kulcs; s ugyancsak fokozatosan lépett Észtország, ahol 2009-re lesz 20 százalékos. Ausztriában 2005-ben léptek nagyot: 34-ről 25 százalékra vették viszsza a kulcsot. A vállalati adó különösen alacsony Lettországban (15 százalék), ahol az idén júliustól 12,5 százalékos lesz már csak. Vélemény Fekete István, A Joint Venture Szövetség elnöke: Nem jelentene versenyképességi hátrányt, ha a társasági adó kulcsa valóban 18 százalékosra nőne, mert beleilleszkedik a környező államok gyakorlatába. Nem is biztos, hogy a befektetők észrevennék az emelést, hiszen nálunk nagyon rosszul kommunikálják az adólépéseket: amikor például a Medgyessy-kormány alatt két százalékkal mérséklődött a kulcs, a befektetők szinte észre sem vették. A vállalkozások és az államháztartás szempontjából nemcsak az adó mértéke számít, hanem az is, hogy azzal milyen mentességek, kedvezmények, ösztönzők párosulnak.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke: Hiba lenne, ha a vállalkozásokat sújtó terheket tovább növelné a kormányzat. Az utóbbi években elsősorban a lakossági terhek csökkentésére helyeződött a hangsúly, az üzleti szféra kevésbé érezhetett ilyen irányú törekvést, pedig az hozzájárulhatott volna a hazai versenyképesség javításához. A vállalkozások nem fognak összeroppanni a társasági adó kétszázalékos növelése miatt, ám a jelenlegi helyzetben inkább a gazdaság élénkítésére, felpezsdítésére, a munkalehetőségek bővítésére lenne szükség. Ez a tervezett intézkedés azonban éppen ennek ellenében hat.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Egyetlen adónem kiemelése önmagában nem értékelhető, hiszen számos más elem együtthatójaként derül csupán ki, hogy valójában mekkora lesz a vállalkozókra és a társadalom többi szereplőjére háruló teher. Az persze kétségbevonhatatlan, hogy rendbe kell tenni az államháztartást, ehhez pedig növelni szükséges a költségvetési bevételeket. Az is éppen ennyire nyilvánvaló, hogy ez adóemeléssel is együtt jár. Az egyes gazdaságpolitikai lépéseknek azonban együttesen érdemes vizsgálni a hatását, ehhez azonban ismerni kellene a komplex kormányzati programot.

Jean-Daniel Gerber, a svájci gazdasági minisztérium államtitkára: A társasági adó szintje csak egy – s távolról sem a legfontosabb – a külföldi befektetőknek lényeges tényezők közül. Az euró bevezetéséhez a kiadáscsökkentés mellett bevételnövelés is kell. A munkaerő magasan képzett, kitűnően teljesítenek a magyar diákok, javul a közlekedési infrastruktúra, viszonylag stabil a valuta, s a korrupció miatt sem panaszkodnak a svájci cégek – ez mindinkább meghatározó. A feketegazdaság súlyos gond, de Svájcban sem ismeretlen. A makropolitika összességében jó, s nem valószínű, hogy elbátortalanítja a külföldi befektetőket az adóemelés. -->