Persányi 300 milliárdja - bioüzemanyagban a jövő
A környezetvédelmi kormányzás fő karakterét a zöld fejlesztések határozzák meg az elkövetkező négy évben - jelentette ki Persányi Miklós kijelölt környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki jelezte, máris intézkedések várhatók a bioüzemanyagok előretörésének elősegítésére. Környezetvédelmi beruházásokra az elkövetkező időszakban évente mintegy 300 milliárd forint jut; az állam minden negyedik fejlesztési forintját környezetjavító cél érdekében költi el - tette hozzá a miniszter.
Példaként a regionális hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési projekteket, a Vásárhelyi Terv beruházásait, térségi vízgazdálkodási programokat és a nemzeti parkok modernizációját említette.
A civil szervezetek az elmúlt hetekben sajtónyilatkozataikban annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a környezetvédelmi minisztérium munkájában nem a fejlesztéseknek kell hangsúlyt kapniuk, hanem a stratégiaalkotásnak.
Persányi Miklós a zöld szervezetek megnyugtatására kifejtette: stratégia készül a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás témakörében. Továbbá külön törvény szabályozza majd a vízgazdálkodást, a vízi közműveket és a nemzeti parkokat. A miniszter kiemelte, hogy a kormány új energiastratégiát készít, amelyen belül a megújuló energiaforrások kiemelt szerepet kapnak. Különösen a biomassza felhasználása terjedhet majd dinamikusan - jelezte Perányi Miklós.
Elárulta azt is, hogy a közeljövőben máris hathatós intézkedések várhatók a bioüzemanyagok előretörésének elősegítésére. Az elkövetkező években kedvezményekre számíthat a magyarországi környezetvédelmi ipar. Ennek a szektornak a dinamikus fejlődését és külpiaci helyzetét erősíteni kell annak érdekében, hogy húzóágazattá válhasson - mondta a miniszter.
A genetikailag módosított (gm) növények kapcsán azt közölte: addig nem szabad a biotechnológiai módszerekkel módosított vetőmagok használatát engedélyezni, ameddig egyértelmű tudományos bizonyíték nincsen a gm-növények egészségügyi ártalmatlanságának alátámasztására, illetve ameddig a magyar gazdálkodókra gyakorolt hosszú távú gazdasági hatásokat nem látjuk.
Az EU bármikor feloldathatja Magyarországgal a gm-növények köztermesztésbe vonására bevezetett moratóriumot és akkor a kormány kénytelen lesz szabad utat engedni ezeknek az újfajta vetőmagoknak. (MTI)
