Újra gyenge kormány jöhet
Utóbbi lehetőséget egyelőre a CSSD és az ODS is kizárja, és a két párt programját valóban nehéz is lenne összeegyeztetni. Az ODS kampányának központi eleme ugyanis az, hogy a gazdaságnak a gyors növekedés ellenére is radikális, üzletbarát reformokra van szüksége; ennek jegyében 15 százalékos átalányadót és a jóléti rendszer átfogó – bár részleteiben nem ismertetett – átalakítását ígéri. Jirí Paroubek szociáldemokrata kormányfő ezzel szemben határozottan óv az átalányadó „jobboldali kísérletétől”, amely Lengyelországban és Szlovákiában is népszerűtlennek bizonyult.
Az egykulcsos adó ígérete elsősorban a vállalkozások számára vonzó, akiknek tetszését a Mirek Topolanek vezette ODS programjának egy sor más eleme is elnyerheti. A párt eltörölné a munkaadókat szerinte szükségtelenül terhelő bürokratikus előírásokat, így például a készpénzes ki- és befizetéseket rögzítő külön naplófőkönyv vezetésének a kötelezettségét. Egyúttal megemelné az áfamentes körbe tartozó kisvállalatok bevételi plafonját (amely jelenleg negyedévente hárommillió korona [27,8 millió forint]). Egyszerűsítené továbbá az adó- és járulékbefizetési kötelezettségeket, amelyeket egyetlen számlára kellene a jövőben átutalni. A polgári demokraták a most 34 százalékos társadalombiztosítási járulék 15, illetve a 13,5 százalékos egészségbiztosítási járulék 10 százalékra csökkentését is ígérik, továbbá bevezetnék a járulékfizetési plafon intézményét: e szerint az átlagjövedelem háromszorosát meghaladó jövedelem után már nem kellene járulékot fizetni (VG, 2006. május 30., 15. o.).
A szociáldemokraták ezzel szemben gazdaságpolitikájuk sikereként könyvelik el a rekordütemű, 7-8 százalék körülire becsült gazdasági növekedést. A lendület szerintük azt jelzi, hogy megnyílt az út a jóléti rendszer megerősítése előtt. Paroubek azt ígéri, pártja győzelme esetén mindent megtesz nemcsak az átalányadó, de az iskolai tandíjak és az orvosi vizitdíjak bevezetése, valamint a „munkajog szétzilálása” ellen. A szocdemek fenntartanák a progresszív jövedelemadókat, az ODS által eltörölni tervezett adónemeket és a mai öt, illetve 19 százalékos áfakulcsot is. A cégeknek tett legvonzóbb ajánlatuk az elszámolható költségátalányok körének és mértékének kiterjesztése.
Az utóbbi években látványos fejlődésnek indult magyar–cseh gazdasági kapcsolatokat a választás kimenetele a programok közötti mégoly markáns különbségek ellenére sem befolyásolja majd – véli Kurucz Mihály, Magyarország prágai külgazdasági irodájának vezetője. Retorikájában az ODS ugyan nagyobb hangsúlyt fektet a hazai vállalatok támogatására a külföldiekkel szemben, az uniós szabályok alkotta keretek azonban adottak. Mindkét párt az euró 2010-es bevezetését célozza, és eldöntött az is, hogy a 2007 és 2013 között érkező EU-forrásokat az infrastruktúrára, az oktatásra és az innovációra összpontosítják.
A magyar exportőrök és befektetők változatlanul jó környezetet találnak Csehországban: az első negyedévben 15,6 százalékkal bővülő ipar hajtotta GDP-növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít – hangsúlyozta Kurucz Mihály. Az irodavezető utalt az OECD legfrissebb országértékelésére, amely a fogyasztást viszszavető legnagyobb veszélyként a jelenleg 2,8 százalékon álló infláció esetleges megugrását emelte ki, 3,3-3,5 százalékra. Ettől eltekintve a cseh makromutatók – beleértve a költségvetésre és a külső egyensúlyra vonatkozókat is – jók – húzta alá Kurucz Mihály.
A választási esélyeket elemezve a Reuters a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy a polgári demokraták a kereszténydemokratákkal és a zöldekkel szövetkezve alakíthatnak majd kormányt. A Bloomberg által is valószínű „királycsinálóként” emlegetett zöldek programja viszont elemzők szerint akadályát jelentheti egy életképes, a 2010-es euróbevezetést megvalósítani tudó koalíció létrejöttének. A tavaly szeptemberi 2,9-ről támogatottságát mára 8,6 százalékra növelő párt egyelőre csak a kommunistákkal zárja ki a koalíciós tárgyalásokat. Ellenzi viszont a polgári demokraták egykulcsos adóval kapcsolatos terveit éppúgy, mint a szociáldemokraták számos elképzelését. A zöldek nem támogatják például új atomerőművek megépítését, és a CSSD eddigi gyakorlatával ellentétben az állami ösztönzőkkel a nagybefektetők helyett inkább a kis- és középvállalkozásokat segítenék. Szorgalmazzák viszont a legnagyobb cseh áramszolgáltató, a CEZ 67 százalékos állami részesedésének eladását, ezt pedig a szociáldemokraták elleneznék.
Számháború
Vasárnap megrendezett televíziós vitájukban Jirí Paroubek kormányfő 5-6, kihívója, Mirek Topolanek pedig 7 százalékos gazdasági növekedést ígért az elkövetkező négy évben. Az elemzői vélemények megoszlanak: egyesek 5,5 százalékra teszik a fenntartható ütemet, mások a hét százalékot sem zárják ki, ám hozzáteszik, hogy az aligha a választások kimenetelétől függ. A 8,5 százalékos munkanélküliséget Paroubek 2010-re 6 százalékra mérsékelné, Topolanek pedig megfelezné.
