60 milliárdos többletet hozna a világcsúcs-közeli áfa
Miközben az EU-n belül az áfakulcsok mérséklése, illetve a kedvezményes forgalmi adó alá tartozó termékek és szolgáltatások körének kibővítése a gyakoribb, addig Magyarországon szeptembertől emelik az áfakulcsokat – kommentálta a fejleményeket lapunknak Heinczinger Róbert. Az Ernst & Young partnere hozzátette: ugyan a tavaly októberben, illetve az idén év elején végrehajtott áfacsökkentés (25-ről 20 százalékra) kevésbé tükröződött a fogyasztói árakban, a normál kulcs őszi, három százalékpontos növelése vélhetően érzékelhető lesz. Sőt az áfaemelés új változata az inflációra is erőteljesebb hatást gyakorol. A 20 százalékos egységes áfakulcs technikai hatása (vagyis az árakba való teljes átgyűrűzés) 1,4 százalékponttal emelné az árindexet, míg az új (17, illetve 23 százalékos) tervezet 2,1 százalékpontos árindex-növekedést jelentene. Ennek egy részét nyilván lenyelheti a kereskedelmi szektor, de a mérték bizonytalan. Mindenesetre ebben az esetben az ez évi decemberi fogyasztóiár-index átlépheti a hat százalékot is, bár a további, árakat befolyásoló intézkedések bizonytalansága mellett a becslések nem lehetnek igazán pontosak.
Számításaink szerint a büdzsé jóval jobban jár a mostani változattal: a korábbi verzió (a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelése) éves szinten 170 milliárd forint pluszbevételt hozott volna – a 15-ről 17, illetve 20-ról 23 százalékra való emelés 230 milliárdnyival javíthatja a költségvetési egyenleget. A durván 60 milliárdos különbség közel egyenértékű a tb- vagy a munkavállalói egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos változtatásával.
A világon csak három ország van, ahol magasabb a normál áfakulcs 23 százaléknál. Norvégiában és Dániában 25, Brazíliában pedig 17 és 25 százalék között változik a legmagasabb áfaterhelés mértéke. VG
