Rheinmetall-vezér: Az Egyesült Államok 2-3 három héten belül kifogyhat a rakétákból, Európa napokon belül elvérezne egy háborúban
Alig van valaki, akinek olyan mélyreható betekintése van az európai újrafegyverkezésbe és az iráni háború jelenlegi állásába, mint Armin Pappergernek, a német Rheinmetall védelmi ipari vállalat vezérigazgatójának, aki a svájci Neue Zürcher Zeitungnak sok mindent el is árult.
Rheinmetall-vezér: a drónok változtatták meg a szabályokat
Először is Papperger szerint Irán felkészült a háborúra. Az országnak nagy mennyiségű olcsó drónja van, bár nehéz pontosan megmondani, hogy mennyi. A topmenedzser szerint ráadásul világossá vált, hogy nehéz megdönteni a rezsimet pusztán egy lefejezéssel, Irán nem Venezuela.
A drónok bevetése ugyanis – főként költségoldalon – teljesen megváltoztatta a játékszabályokat. Korábban sok pénzt kellett befektetni ahhoz, hogy egy ország megtámadjon valakit, mint például most Irán a környező arab országokat. Ez megváltozott az olcsó drónokkal. Kevés pénzzel jelentős károkat lehet okozni.
Egy drón nagyjából 20 ezer dollárba kerül. Ezeket néha 1 és 3 millió dollár közötti árú rakétákkal lövik ki, típustól függően. Ez iszonyatosan drága. Ez most lassan változik a Rheinmetall ágyúalapú, mobil légvédelmi rendszerével, a Skyrangerrel, amelyet Svájcban gyártanak. Öt lövéssel, amelyek összesen 4ezer dollárba kerülnek, le lehet szedni egy 20 ezer dolláros drónt. Ez megfordítja a költséghatást.
Ezeknek a Skyrangereknek a bevetésére egyébként nagy szükség lenne, hiszen azt feltételezik, hogy
a háború jelenlegi intenzitása mellett az Egyesült Államok két-három héten belül kifogy a rakétákból.
A rakéták gyártását ráadásul nem lehet hónapok alatt felpörgetni. Ez egy hosszadalmas folyamat, és hatalmas a kereslet. Ezért is fektet be ebbe a területbe is a Rheinmetall. Mindamellett azonban jelentős hiány van rakétahajtóművekből is, ami éppolyan fontos a rakétáknak, mint a hajtóanyag a lőszernek.
Egy drónt négy hét alatt meg lehet építeni, de egy hajtóműves rakéta gyártása majd egy évig tart.
Egyes rakéták esetében az Egyesült Államok gyártási kapacitása évi hetven darab. Egy hatalmas támadás esetén nagyjából ennyit kellene kilőni egy óra alatt – sokkolja az olvasókat Papperger, hozzátéve:
Több Perzsa-öböl menti állam is nagyon sikeresen használja légvédelmi rendszereinket, amelyeket szintén Svájcban gyártunk. Túl keveset szereztek be azonban belőlük.
Európa még mindig az első fázisnál tart
Az európai újrafegyverkezés témájára rátérve Papperger kiemelte, hogy még mindig az első fázisában van a projekt. A Rheinmetall közel 70 milliárd eurós megrendelésállománnyal rendelkezik, amely várhatóan az év során akár 140 milliárd euróra emelkedhet. A megrendelések többségének a szállítási határideje ugyanakkor 2029-re és 2030-ra esik.
Most üt vissza, hogy Európa az elmúlt harminc évben szinte semmit sem fektetett be a védelembe. Ezért valószínűleg egy második és egy harmadik fázis következik, 2035-ös, illetve 2040-es szállítási határidőkkel.
A legnagyobb hiány amúgy lőszerből van. Európában szinte senkinek sincs elég lőszere. Háború esetén a készletek néhány napon belül kimerülnének. A Rheinmetallnál 2022 előtt évente körülbelül 70 ezer tüzérségi lőszert gyártottak; 2030-ra ez 1,5 millió lőszer lesz. Ez nagyobb kapacitás, mint Amerikáé.
Nagy a kereslet a páncélozott járművek iránt is. Egy potenciális NATO-konfliktus Oroszországgal nagyon másképp nézne ki, mint a jelenlegi Ukrajna–Oroszország-háború. A NATO mindig megpróbálna dinamikus mozgást fenntartani csapataival. Ez gyalogosan nem megvalósítható; páncélozott járművekre van szükség – többek között a drónok és az irányított rakéták elleni védelem érdekében is.
Végül a Rheinmetall első embere kiemelte, hogy míg Oroszországban 6,8 millió fő dolgozik a hadiiparban, addig a Rheinmetallnál – a jelenleg eladás alatt álló autóipari üzletággal együtt– összesen 40 ezer főt, a szektor legnagyobb nyugati vállalatánál, az amerikai Lockheed Martinnél pedig 120 ezer főt foglalkoztatnak.
Ajánlott videók
