A munkaadók szerint retteghetnek a cégvezetők
A tervezett jövő évi 170 milliárdos megtakarítás mellett további 60 milliárd forint többletbevételt jelent az államkasszának a 15 százalékos áfakulcs 17-re, illetve a 20 százalékos kulcs 23-ra emelése. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a többletbevételért „cserébe” a kormány jelezte, eltekint a munkaerő-piaci alapba fizetett munkavállalói járulék fél százalékpontos emelésétől. A munkaadók felé is tesznek engedményt, így az elvárt adó számítási alapja nem tartalmazza majd a közvetített szolgáltatást, valamint az anyagköltséget.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint teljesülhet az a munkaadói elvárás is, miszerint a házipénztáradónál az árbevétel 0,8 százaléka legyen az elismert küszöbérték, de legalább napi 300 ezer forint, és az így megfizetett adót el lehessen számolni a társasági adóban. Jó hír az agrárvállalkozásoknak, hogy a különadónál speciális adóelőleg-fizetési szabályok vonatkoznak majd rájuk. A szaktárca várhatóan teljesíti azt a kérést, hogy a különadó alapjának megállapítása miatti évközi zárásnál ne kelljen auditálni a mérleget.
Bár a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői az egyeztetés negyedik fordulójában újfent elismerték a megszorító intézkedések szükségességét, annak rájuk eső mértékét sokallták. Wittich Tamás az MSZOSZ részéről összességében eredménytelennek nevezte a konzultációt, annak ellenére, hogy a kormány elengedte a munkavállalói járulék emelését. A felnőttképzés adómentességének megszüntetése, az üdülési csekk felhasználhatóságának korlátozása, a bankszámlára utalt bérekhez kapcsolódó kétezer forintos kedvezmény eltörlése a szakszervezetek szerint továbbra is „irritálja” a munkavállalókat.
A munkaadói oldal tiltakozását legfőképp a minimális járulékalap kétszeresére emelése váltotta ki. Míg Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára teljes mértékben elutasította az intézkedést, addig az oldal több szervezete januárig türelmi időt kért. Eszerint ugyanis szeptembertől minimum 125 ezer forint/hó/dolgozó bérköltség után kell a cégeknek közterhet fizetniük, kivéve, ha augusztus 31-ig jelzik az APEH-nél, hogy ennél valóban kevesebb a munkavállalók havibére. Katona Tamás szerint a fehérítő intézkedés hatására a jelenleg több mint egymillió, csak a minimálbér után járulékot fizető munkavállalói létszám csökken majd. Az APEH szó nélkül tudomásul veszi a bejelentéseket, ám ha kiderül, hogy hamis bejelentés történt, kiterjedt adóvizsgálatra számíthat a cég – hangsúlyozta a szaktárca államtitkára.
Az egyik munkaadói érdekképviselő jelezte: a vállalkozások emelkedő terhei szürkefoglalkoztatásra kényszerítik a cégeket, s ha az adóellenőrök „rástartolnak” a dupla közteherfizetés ellenőrzésére, retteghetnek a cégvezetők. A büntető törvénykönyv szerint 2–8 évig terjedő börtön szabható ki a közteher-fizetési kötelezettség mulasztásáért.
A munkaadói oldal a plenáris ülés végén szerénynek nevezte az eredményeket, kevesellte a kormány alkukészségét. Hangsúlyozták, a megváltozott körülményekre való tekintettel szeptemberben újra kell tárgyalni a három évre szóló minimálbér-megállapodás részleteit.
