Nagyobb lehet a haszon termelői összefogással
A vidékfejlesztési dotációk arra irányulnak, hogy a csoportokba tömörült gazdaságok versenyképesebbé váljanak, termelési költségeik csökkenjenek, árucikkeik minősége javuljon. Az NVT-s támogatások a legtöbb agrárágazatban igénybe vehetők, de a zöldség-gyümölcs és a dohányszektorban nem használhatók fel. Ennek oka, hogy e két utóbbi ágazatban a termelői szervezetek (tész) kialakítását más uniós források ösztönzik.
A gazdálkodók a csoportok létrehozásához ötéves támogatásokat kaphatnak. A dotációkat minden szerveződésnél külön-külön állapítják meg, mégpedig a forgalmazott termelési érték (té) alapján. A maximum egymillió eurós (250 millió forint) té-jű csoport évenként két-öt százalékos, az ennél nagyobb forgalmú csoportok az egymillió euró feletti forgalomra további 1,5-2,5 százalékos dotációt kaphatnak. A maximális támogatás az évi 50-100 ezer eurót nem haladhatja meg. A termelési érték összegét a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellenőrzi. Ha a csoportok igénye a ténylegesnél legalább 10 százalékkal több, a hivatal különböző szankciókat alkalmaz.
Az NVT egyik sikeres intézkedésének tartja az agrártárca a termelői csoportok létrehozását ösztönző támogatásokat. A program hozzájárult ahhoz, hogy mára nagyságrendekkel nőtt a dotációs igény. Ebben az is szerepet játszott, hogy az elmúlt években jelentősen bővült azon szervezetek száma, amelyek végleges működési elismerést kaptak. E minősítést az agrárminiszter tavaly novemberig 157 termelői csoportnak adta meg. Az elmúlt évben beérkezett támogatási kérelmek feldolgozása még folyik; ezek értékelése után a jogcím iránti „ugrásszerű” érdeklődés még nyilvánvalóbbá válik – állítják minisztériumi szakértők.
Tény ugyanakkor, hogy az eredmények ellenére e jogcím sem kerülte el a forráselvonást, amely szinte valamennyi NVT-s intézkedés támogatási keretét csökkentette az eredeti előirányzatokhoz képest. Mint ismert, az összegek lefaragását az FVM azért kezdeményezte Brüsszelben, mert a vidékfejlesztési források felhasználása az ütemezettnél lassúbb volt. Emellett más nemzeti támogatásoknál (főként az uniós területalapú dotációkat kiegészítő hazai kifizetéseknél) nem volt elegendő pénz a magyar büdzsében, ezért a minisztérium a hiányt részben a vidékfejlesztési támogatásokból kívánta finanszírozni.
A tervek szerint a termelői csoportok létrehozását 7,6 millió euró (mintegy 2 milliárd forint) segítette volna 2004-ben, e keretet azonban a tárca – brüsszeli engedéllyel – 5,6 millió euróval csökkentette, így az NVT első évében 1,9 milliónyi dotáció maradt. Az idei 14 millió eurós összegből további kétmilliós elvonást tenne lehetővé egy újabb FVM-kezdeményezés, amelyet az unió még nem hagyott jóvá. Így az intézkedésre – figyelembe véve a változatlanul hagyott, 12,4 millió eurós tavalyi keretet is – 26,4 millió jutna az NVT-ben szereplő 34 millió eurós eredeti előirányzat helyett.
A forráselvonást az magyarázza, hogy 2004-ben a termelői csoportok még csak hét elfogadható kérelmet nyújtottak be. A növekedés tavaly vált egyértelművé, amikor már 155 támogatási kérelem érkezett be. Az igénylések viszonylag egyenletesen oszlottak meg az ország különböző régiói között. A tapasztalatok szerint az érdeklődés Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön volt a legnagyobb, míg Közép-Magyarországról, illetve Nyugat- és Közép-Dunántúl régióból kevesebb kérelmet nyújtottak be.
A statisztikákból kiderül, hogy egy-egy termelői csoport átlagosan 60-80 ezer euró (15-20 millió forint) támogatást kapott, szemben a 100 ezer eurós maximummal. A dotációs összeg azonban – állítja az agrártárca – növekszik, és ez a gazdálkodói szervezetek erősödésére utal. A támogatás nagysága ugyanis a forgalmazott termelési értéktől függ, mivel az NVT a kifizethető összegeket annak százalékában határozza meg. Ezért a növekvő dotáció arra utal, hogy a gazdálkodói csoportok egyre több terméket értékesítenek a piacon, vagyis az NVT segítségével erősebbé váltak.
