OÉT-ülés: vitatott eredmények
A tervezett jövő évi 170 milliárdos megtakarítás mellett további 30 milliárd forint többletbevételt jelent az államkasszának a 15 százalékos áfakulcs 17-re, illetve a 20 százalékos kulcs 23-ra emelése. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a többletbevételért „cserébe” a kormány jelezte, eltekint a munkaerő-piaci alapba fizetett munkavállalói járulék fél százalékpontos emelésétől. A munkaadók felé is tesznek engedményt, így az elvárt adó számítási alapja nem tartalmazza majd a közvetített szolgáltatást, valamint az anyagköltséget.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint teljesülhet az a munkaadói elvárás is, miszerint a házipénztáradónál az árbevétel 0,8 százaléka legyen az elismert küszöbérték, de legalább napi 300 ezer forint, és az így megfizetett adót el lehessen számolni a társasági adóban. Jó hír az agrárvállalkozásoknak, hogy a különadónál speciális adóelőleg-fizetési szabályok vonatkoznak majd rájuk. A szaktárca várhatóan teljesíti azt a kérést, hogy a különadó alapjának megállapítása miatti évközi zárásnál ne kelljen auditálni a mérleget.
Bár a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői az egyeztetés negyedik fordulójában újfent elismerték a megszorító intézkedések szükségességét, annak rájuk eső mértékét sokallták. Wittich Tamás az MSZOSZ részéről összességében eredménytelennek nevezte a konzultációt, annak ellenére, hogy a kormány elengedte a munkavállalói járulék emelését. A felnőttképzés adómentességének megszüntetése, az üdülési csekk felhasználhatóságának korlátozása, a bankszámlára utalt bérekhez kapcsolódó kétezer forintos kedvezmény eltörlése a szakszervezetek szerint továbbra is „irritálja” a munkavállalókat.
A munkaadói oldal tiltakozását legfőképp a minimális járulékalap kétszeresére emelése váltotta ki. Míg Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára teljes mértékben elutasította az intézkedést, addig az oldal több szervezete januárig türelmi időt kért. Eszerint ugyanis szeptembertől minimum 125 ezer forint/hó/dolgozó bérköltség után kell a cégeknek közterhet fizetniük, kivéve, ha augusztus 31-ig jelzik az APEH-nél, hogy ennél valóban kevesebb a munkavállalók havibére. Katona Tamás szerint a fehérítő intézkedés hatására a jelenleg több mint egymillió, csak a minimálbér után járulékot fizető munkavállalói létszám csökken majd. Az APEH szó nélkül tudomásul veszi a bejelentéseket, ám ha kiderül, hogy hamis bejelentés történt, kiterjedt adóvizsgálatra számíthat a cég – hangsúlyozta a szaktárca államtitkára.
Az egyik munkaadói érdekképviselő jelezte: a vállalkozások emelkedő terhei szürkefoglalkoztatásra kényszerítik a cégeket, s ha az adóellenőrök „rástartolnak” a dupla közteherfizetés ellenőrzésére, retteghetnek a cégvezetők. A büntető törvénykönyv szerint 2–8 évig terjedő börtön szabható ki a közteher-fizetési kötelezettség mulasztásáért.
A munkaadói oldal a plenáris ülés végén szerénynek nevezte az eredményeket, kevesellte a kormány alkukészségét. Hangsúlyozták, a megváltozott körülményekre való tekintettel szeptemberben újra kell tárgyalni a három évre szóló minimálbér-megállapodás részleteit.
Vita arról, lehet-e kipellengérezni
A tervezett törvénymódosításoknak köszönhetően könnyen kiszűrhető lesz, indulhat-e egy cég közbeszerzésen, vagy sem. Az öt éven belül munkaügyi jogsértést elkövető vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett vétséget és a jogkövetkezményt ugyanis az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a honlapján nyilvánosságra hozza.Horváth Gábor, az OÉT munkaadói oldalának szóvivője pellengértörvénynek nevezte az államháztartási és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény várható módosítását, és kérte, csak az igen súlyosnak minősülő jogsértéseket tegyék így közzé.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a törvénymódosítás ellenére sem függesztik fel feketelistájukat, a honlapjukon továbbra is nyilvánosságra hozzák azon cégek nevét, amelyeket a bíróság jogerősen elmarasztal valamilyen munkaügyi vétségért.
Horváth Gábor, az OÉT munkaadói oldalának szóvivője pellengértörvénynek nevezte az államháztartási és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény várható módosítását, és kérte, csak az igen súlyosnak minősülő jogsértéseket tegyék így közzé.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a törvénymódosítás ellenére sem függesztik fel feketelistájukat, a honlapjukon továbbra is nyilvánosságra hozzák azon cégek nevét, amelyeket a bíróság jogerősen elmarasztal valamilyen munkaügyi vétségért.
SZDSZ: nem Nem támogatja az SZDSZ az áfakulcs ilyen emelését – mondta Horn Gábor, a MeH államtitkára. Erről nem volt kormánydöntés, a kabinet mai ülésén az áfakulcs téma lehet.
Az SZDSZ az eredeti javaslat mellett tette le voksát. Ezt az egyensúly elérése és az áttekinthetőbb, egyszerűbb, egykulcsos adórendszer felé való elmozdulás miatt fogadták el. Kuncze Gábor elfogadhatatlannak mondta, hogy „rádióhírekből értesülnek kormányzati döntésekről”.-->
