Ostrom a pénzekért a környezetvédelemben
A környezetgazdálkodási kérdések azért kerültek előtérbe, mert a rendszerváltozás után elaprózódott hazai birtokszerkezet sokszor szakszerűtlen gazdálkodással, a tápanyag-visszapótlás elmaradásával, egyes térségekben pedig túlzott növényvédőszer- és műtrágya-felhasználással járt együtt. Emiatt szükségessé váltak olyan agrárprojektek, amelyek a környezeti állapot megőrzésére, illetve a termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítására irányultak.
Az NVT részeként szántóföldi, gyepterületi, ültetvényi, vizes élőhelyi, extenzív állattartási és kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram indult be. Ezekhez kapcsolódóan a pályázók alap-, integrált, ökológiai és „érzékeny természeti területű” projektekben vehettek részt. A támogatások többek között olyan környezetbarát tevékenységekhez jártak, amelyek vegyszertakarékos, biológiai sokféleségre épülő, természetiérték-megőrző vagy talajerózió-gátló gazdálkodást valósítottak meg.
Az uniós vidékfejlesztési projekt előzményét képezte a Nemzeti agrár-környezetvédelmi program (NAKP), amely 2002-től kezdődött meg. E hazai kezdeményezés – igaz, kissé megkésve – hozzájárult ahhoz, hogy az ágazati szereplők felkészülhessenek a későbbi NVT-s támogatások felhasználására. A gazdálkodók a csatlakozás előtt dönthettek arról, részt vesznek-e az új vidékfejlesztési programban, vagy a megkezdett NAKP-t folytatják. Az agrártárca adatai szerint végül a támogatottak 90 százaléka, öszszesen 4,9 ezer termelő lépett át az NVT-be. Már akkor feszültséget okozott azonban, hogy az NAKP-ban nyertes átjelentkezőknek is új pályázatokat kellett benyújtaniuk.
Az NVT-s támogatások megszerzéséhez a gazdálkodóknak legalább ötéves (egyes esetekben maximum tíz-húsz éves) időszakra kell vállalniuk, hogy különböző környezetkímélő módszereket alkalmaznak. A vidékfejlesztési terv a környezettudatos mezőgazdasági termelés és tájfenntartás többletteljesítményét ismeri el, illetve a bevételkieséseket kompenzálja. Emellett lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevők legfeljebb húszszázalékos ösztönző plusztámogatást kaphassanak. A dotációk – terület és állatlétszám alapján – vissza nem térítendő módon járnak.
A támogatási igények azt mutatják, hogy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés ma az NVT legsikeresebb programjának tekinthető. A termelők valósággal megostromolták a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) 2004-ben, így az igényelt pénzmennyiség az éves keretösszeg négyszeresét tette ki. A gazdálkodók összesen 32,6 ezer pályázatot nyújtottak be, és ez most is „abszolút rekordnak” számít a többi NVT-s intézkedéshez képest. A támogatott kérelmek száma végül – az elutasítások és visszavonások miatt – 24 ezerre csökkent, de így is csaknem 1,5 millió hektárnyi területet és 62 ezres állatállományt sikerült bevonni a programba.
Az FVM szerint a nagy érdeklődést főként a korábbi NAKP-s tapasztalatok és a kedvezőnek ítélt támogatási lehetőségek váltották ki. A pályázati dömping ugyanakkor jelentős terhet rótt az MVH-ra, ezért a kérelmek feldolgozása csak 2005-ben kezdődött, az első kifizetések pedig októbertől indultak meg. A bírálati késlekedés hozzájárult ahhoz, hogy tavaly márciusban országos agrárdemonstráció robbant ki.
A jelentős támogatásigény azt eredményezi, hogy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések várhatóan csaknem felét (mintegy 45 százalékát) teszik majd ki a teljes NVT-s kiutalásnak 2004–2006-ban – derül ki a minisztériumi összesítésekből. Az ak-támogatás megközelítheti a 300 millió eurót, ez mintegy 75 milliárd forintos keretnek felelhet meg. Egyes szakértők szerint azonban ez sem fedezhet valamennyi támogatási igényt, mert a jóváhagyott éves pénzszükséglet eléri a 176 millió eurót (44 milliárd forint), így ez – nem számítva a kifizetési szempontból kieső 2004-es évet – tavalyra és az idénre 88 milliárd forintnyi forrást tenne szükségessé.
Az ak-kassza túlterheltségét mutatja, hogy az ágazati szereplők sem az elmúlt évben, sem az idén nem nyújthattak be új pályázatokat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy több átcsoportosítás is módosította a támogatási keretet. Az FVM eredetileg nyolcmilliárd forint elvonását tervezte a 83 millió eurós (mintegy 20 milliárd forint) 2004-es összegből, de végül csak kétmilliárd forintot (7,8 millió euró) faragott le a tavalyi termelői demonstrációs nyomás miatt. Ezután viszont a tárca – a 2005–2006-os keretek kapcsán – arra nyújtott be javaslatot Brüsszelnek, hogy a kedvezőtlen adottságú területek támogatásából 23,5 millió eurót (mintegy hatmilliárd forint) az ak-pénzekhez csoportosíthasson át a finanszírozási lehetőségek bővítésére. Ezzel párhuzamosan több tartalmi korrekciót is végre kívánna hajtani az egyes célprogramokban, de az Európai Bizottság a beterjesztett ügyekben még nem döntött.
-->
