Terhelnék a gazdag önkormányzatokat

A települési önkormányzatok létét, hasznosságát senki sem kérdőjelezi meg Magyarországon, abban viszont már vita van, mit lehet elvárni az önkormányzati világtól, a feladataik elvégzéséhez megvannak-e a szükséges eszközök. Gyurcsány Ferenc az erről szóló kormányzati álláspontot ismertette a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) tegnapi küldöttgyűlésén. A miniszterelnök azokra a felvetésekre is reagált, amelyeket a szövetség már korábban is hangoztatott az önkormányzati reformmal kapcsolatban. A TÖOSZ ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az átalakítás során valamennyi állampolgár pontosan meghatározott önkormányzati közszolgálatban részesüljön, függetlenül attól, milyen településen él; oda kell telepíteni a hatásköröket, ahol a legszínvonalasabban lehet a feladatot ellátni. Azt is kéri a szövetség, hogy az alapvető szolgáltatások feltételeinek megteremtéséért ne kelljen pályázniuk, s rendkívül fontosnak tartják, hogy ha újabb feladatokat, hatásköröket testálnak rájuk, ahhoz kapjanak eszközöket és – legfőképp – pénzt.

A kormányfő a legkomolyabb gondnak azt tekinti, hogy az állampolgárok többet várnak el az államtól és az önkormányzatoktól, mint amennyit ezek képesek nyújtani. Sokan nem értik meg, hogy adójuk, járulékaik pontos befizetésével nekik is hozzá kell járulniuk a „köz” kiadásaihoz. Ezért a miniszterelnök társadalmi szerződés megkötését sürgeti, amelyben rögzítik az állam, az önkormányzatok szolgáltatási kötelezettségét, ugyanakkor a polgárok felelősségét is. Olyan alapvető dolgokat is tisztázni kellene, hogy az önkormányzatisághoz föltétlenül hozzátartozik-e az intézményfenntartás.

Gyurcsány felhívta a figyelmet: az önkormányzati igazgatás jelenleg 450 milliárd forintba kerül, ezt le kell faragni. Figyelmeztetett, hiába áll rendelkezésre ezermilliárd forint önkormányzati fejlesztésekre, az önrészt a településeknek ki kell gazdálkodniuk – ez pedig százmilliárdos nagyságrendű öszszeg. Az állam csak a történelmi okokból elmaradott térségekben vállalja át ennek a pénznek a megfizetését.

Szükség van a közszolgálat átalakítására is – véli a miniszterelnök –, ám ez nem feltétlenül elbocsátást jelent. Helyben kellene arról dönteni, mi legyen a közszolgálat tartalma, például a kórházigazgató milyen feltételekkel alkalmazza munkatársait. A bérszínvonal-gazdálkodásról pedig át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra.

Úgy kell átalakítani a rendszert, hogy a települések bevételei ne csökkenjenek – mondta Gyurcsány az önkormányzatok bevételét szolgáló adórendszerről. Az iparűzési adó a jelenlegi formájában nem tartható fenn, de az állam jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a kieső pénzt pótolja. Gyurcsány szerint a települések lehetősége, fejlettsége között hatalmasak a különbségek, és igazságtalan lenne, ha még több pénzt hagynának a gazdagabb városokban, falvakban. Ezért a jobb módú településeknek is szolidárisaknak kell lenniük, több terhet kell vállalniuk.

Radikálisan le kell faragni az önkormányzati igazgatás hatalmas összegét

Rugalmas közszolgálati jogviszonyt kell kialakítani, át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra

Az adórendszer átalakításával nem csökkenhet a települések bevétele

Radikálisan le kell faragni az önkormányzati igazgatás hatalmas összegét

Rugalmas közszolgálati jogviszonyt kell kialakítani, át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra

Az adórendszer átalakításával nem csökkenhet a települések bevétele Több ponton Bírál a polgármester Bár a TÖOSZ vezetősége feltételesen támogatja a kormányzati elképzeléseket, a küldöttek folyosói beszélgetéséből az derül ki, számos kérdésben nem értenek egyet a javaslatokkal. Szigetújfalu polgármestere a Világgazdaságnak elmondta: hiba lenne egy kalap alá venni az ezer fő alatti településeket, hiszen a tervek szerint azokban megszüntetnék a polgármesteri hivatalokat. Varga József úgy véli, ahol megfelelő a gazdasági háttér a hivatal működtetéséhez, ott fenn kell ezt tartani. Nem célszerű csökkenteni a községekben az önkormányzati képviselők számát sem.

A politikus – aki 1985-től tanácselnökként, majd polgármesterként a falu első embere – inkább örülne, ha még többen vennének részt a település irányításában. Azt pedig kifejezetten károsnak tartaná, ha kevesebb önkormányzat maradna, hiszen tudja, milyen hátrányokkal jár a társközségi státus.-->