Kudarc: Nem fehérít az alkalmi munka

Sok vállalkozás nem új munkaerőt foglalkoztat ideiglenesen az alkalmi munkavállalói könyvvel, hanem a korábbi főállásúak dolgoznak ideiglenes státusban– mondta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Ezt a tapasztalatot támasztja alá a Foglalkoztatási Hivatal (FH) adata is: míg tavaly háromnegyedével csökkent a munkavállalási alkalmak száma, addig a teljesített munkanapoké megduplázódott a könyvvel foglalkoztatottak között. Mindezt még a munkaügyi felügyelők is megerősítik. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tájékoztatása szerint a folyamatos, állandó tevékenységet jelentő munkakörökben dolgozókkal – segéd-, betanított munkás, kubikus – is kiváltatják a cégek a könyvet, ezáltal teszik „olcsóbbá” a foglalkoztatást. Ha ugyanis például 3000–3599 forint közötti napidíjat fizet a vállalkozás az alkalmi munkaerőnek, ez számára mindössze 900 forintos közterhet jelent, s ezt közteherjeggyel róhatja le.
Az alkalmi munkavállalási könyvvel történő foglalkoztatás szabályain tavaly augusztus elsejével lazított a kormány. Ettől az időponttól lehetővé vált, hogy a munkaadó folyamatosan öt napig, vagy egy hónapon belül 15 (ezt mezőgazdasági idénymunka esetén nem kell tartani), egy éven belül pedig 90 napig foglalkoztasson ideiglenes munkaerőt, méghozzá a közterhek egyszerűsített megfizetésével – közteherjeggyel. Az új törvény azt is engedi, hogy a zöld színű könyv kiváltásával olyan külföldi is végezhessen mezőgazdasági idénymunkát, akinek egyébként nincs munkavállalási engedélye.
Horváth Gábor úgy véli, mégsem volt érdemi hatása a hazai agrárium fehérítésére a könyv szabályzóinak közel egy évvel ezelőtti módosítása. A MOSZ főtitkára szerint körülbelül százezren dolgoznak állandó alkalmazottként a nagyobb mezőgazdasági cégeknél. A gond nem is itt, sokkal inkább a kicsiknél van, ahol még adóbevallási kötelezettség sincs.
Hasonlóan vélekedik Gulyás László, az Árpád Agrár Zrt. gazdasági igazgatója. Igaz, ő úgy látja, hogy azért érezhető némi fehéredés az ágazatban.
Horváth Gábor kiemelte: csak úgy lehet csökkenteni a feketefoglalkoztatást az ágazatban, ha minden mezőgazdasági vállalkozásnak lesz elszámolási kötelezettsége. A szakember példaként az olasz megoldást említette, ahol normatív alapon, a rendelkezésre álló kapacitás alapján fizetnek a vállalkozások közterhet. Ez nem kell, hogy mindenkire adófizetési kötelezettséget rójon, de legyen átlátható a rendszer – hangsúlyozta.
Az idénymunkaerő feketén való foglalkoztatását az OMMF adatai is igazolják. Az első fél évben a hazai cégeknél közel 1300 alkalmi dolgozót lepleztek le a munkaügyi felügyelők. Őket az alkalmi munkavállalói könyv nélkül foglalkoztatták. De sok olyan visszaélést is találnak, hogy a vállalkozás, bár kiváltatja a könyvet a munkavállalóval, csak akkor tölti ki, ha elterjed az ellenőrzés híre.
Az FH-tól kapott információk szerint az első fél évben csaknem 230 ezren váltották ki a könyvet, a legtöbben Borsod megyében, illetve Szabolcsban. Ez időarányosan egyébként jóval több, mint tavaly, hisz 2005-ben ez a szám 275 ezer volt. Ha az alkalmi munka foglalkoztatásfehérítő hatása nem is érezhető, az államkasszának jól jön a közteherjegyek megvásárlásából befolyó pénz: csak az első fél évben 1,2 milliárdos bevétel származott belőlük.