Meglepte a jegybank az elemzőket
Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a konszenzusnál nagyobb, fél százalékpontos hétfői kamatemelés azt jelzi, hogy a "fokozatos" szigorítás meghirdetése óta változás történt az MNB alapállásában, és ezzel a fokozatosság definíciójában is, de ez jó eséllyel nem jelenti azt, hogy most fél százalékpontos emelések sorozata kezdődött.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a kamatemelés bejelentése után az MTI-nek azt mondta: a hétfői 50 bázispontos emelés meglepte a piacot, de valószínűleg kevésbé, mint múltkori 25 bázispontos szigorítás. Desbarres szerint egyelőre nem világos, hogy az elmúlt egy hónapban mi tette "héjábbá" a jegybankot, de valószínű, hogy az MNB a múlt havi csalódásért akarta kárpótolni a piacot az agresszívabb emeléssel. Emellett a nemzeti bank jó eséllyel úgy érezte, hogy inflációkövető intézményként legalább fél százalékpontos emelés szükséges hitelessége helyreállításához.
A Crédit Suisse vezető londoni elemzője szerint az MNB valószínűleg azt is reméli, hogy a most végrehajtott 50 bázispontos emelés elejét veheti a további agresszív emelések szükségszerűségének. Desbarres szerint az MNB valószínűleg nem gondolja úgy, hogy 6,75 százalékon megállhat, de az is biztosra vehető, hogy a hétfői kamatdöntés nem egy fél százalékpontos emelésekből álló szigorító ciklus kezdete. Valószínűsíthető, hogy a következő néhány hónapban az MNB nem lép, adatokra várva arról, hogy a kormány egyensúlyi csomagjának milyen inflációs hatása lesz, és megvárva egyben, hogy mit csinál az eurójegybank és Fed, tette hozzá.
Desbarres közölte: azzal számol, hogy az idén még egy hasonló emelés lesz, és ha valóban beindul az egyensúlyi program, jövőre akár vissza is fordulhat a mostani szigorítási menet.
Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni központjának európai feltörekvő piaci konzultánsa is azt mondta az MTI-nek: nyilvánvaló módosulás történt az elmúlt egy hónapban a Monetáris Tanács gondolkodásában, hiszen a múlt hónapban, amikor a forint nagyobb nyomás alatt állt, mint most, csak negyed százalékpontot emeltek, "és még az is kompromisszumos megoldás volt". A jövő hónap elején kijövő jegyzőkönyv várhatóan megmutatja, hogy mi okozta ezt az eltolódást az alapállásban; már most tudható azonban, hogy az MNB még a 2008-as inflációt is az eddig előrejelzettnél magasabbra várja, ami önmagában változás az elmúlt hónaphoz képest, mondta az elemző.
Sampson azt mondta: a módosulás miatt most már legalább 7,00 százalékos kamatszintet vár az év végére, felfelé ható kockázatokkal. Arra a kérdésre, hogy a Monetáris Tanács ezek szerint ejtette a fokozatos szigorítás korábban meghirdetett célját, az HSBC térségi elemzője azt mondta: nem feltétlenül, csak "az a kérdés, hogy a fokozatosságot miképp határozzák meg".
A Dresdner Bank londoni befektetési részlege (Dresdner Kleinwort) is azt írta a hétfői kamatemelés után kiadott elemzésében, hogy jóllehet az MNB eddig fenntartotta a fokozatos emelésre vonatkozó nézetét, a hétfői lépés után bizonytalanabbá vált, "hogy ez most 25 vagy 50 bázispontos emeléseket jelent-e". A DrK ugyanakkor üdvözlendőnek nevezte a hétfői emelés mértékét, mert az szerinte arra utal, hogy az MNB nem kockáztat az infláció és az árfolyam terén, és el akarja kerülni a további jelentősebb forintleértékelődést a következő hónapokban.
A londoni Dresdner-elemzők szerint a további szigorítás mértéke az egyensúlyi csomagnak az augusztus és szeptemberi fogyasztói inflációra, de főleg a következő hónapok inflációs várakozására gyakorolt hatásától függ. A cég mindenesetre az eddigi 7,00 százalékról 7,50 százalékra emelte az év végi magyar jegybanki kamatszintre adott előrejelzését, megjegyezve ugyanakkor, hogy a jegybank szigorúbbá vált alapállása valószínűleg támogatást ad a forintnak, miközben a kötvénypiaci hatás rövid távon jó eséllyel negatív lesz.
Az MTI által a hétfői kamatdöntés előtt elvégzett londoni körkérdésében - a vártnál kisebb múlt havi emelés és a forint azóta bekövetkezett erősödése miatt - az elemzők nem jósolták egyértelműen biztosra még azt sem, hogy hétfőn egyáltalán lesz kamatemelés.
Desbarres a múlt héten azt mondta, hogy nem vár szigorítást, Sampson pedig azt, hogy "nem feltétlenül". Az HSBC elemzője az előzetes felmérésben is 7,00 százalékos év végi kamatszintet jósolt, de akkor még azt fűzte hozzá, hogy az előrejelzést "lefelé ható kockázatok terhelik", ha a forint erősödése folytatódik.
A JP Morgan befektetési ház is csak 70 százalékos valószínűséggel jósolta Londonban kiadott előrejelzésében, hogy hétfőn lesz egyáltalán kamatemelés, amelyet legfeljebb 25 bázispontosra várt. (MTI)
