További romlás a várakozásokban

Júliusban tovább romlottak a gazdasági szereplők várakozásai, de a visszaesés ezúttal már nem volt olyan drámai, mint egy hónappal korábban – derül ki a GKI legfrissebb felméréséből. Ezúttal jóval szegmentáltabban reagáltak a vállalatok a kiigazítás híreire, hiszen az üzleti bizalmat tükröző részindex kizárólag a belföldi keresletre érzékeny kereskedelem növekvő borúlátása következtében esett. Eközben az ipari várakozások júliusban még valamelyest javultak is. Igaz, az ipari bizalmi index emelkedése egyetlen tényezőnek, a jelentősen lecsökkent saját termelésű készleteknek köszönhető, ez pedig a tapasztalatok szerint inkább csak nagyon rövid távra jelzi előre a konjunkturális helyzetet.

A fogyasztói bizalom 1996 óta nem esett akkorát, mint júniusban (és szintén tíz éve nem volt ilyen mélyen), így akár már jó jelnek is tekinthető, hogy a júliusi felmérésnél viszonylag mérsékelt visszaesést tapasztalt a GKI. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a választások után amúgy is korrigálni szokott a megelőző hónapokban javuló lakossági részindex, ám ezúttal korábban és jóval intenzívebben jött a beszakadás, így egyértelműnek tűnik a kormányzati színvallás és a kiigazítás hatása a hangulatra. A bizalmi index négy összetevőjéből három az előző hónaphoz képest tovább romlott, legjelentősebb mértékben a háztartások pénzügyi helyzetére vonatkozó 12 havi várakozás.

A lakossági és gazdasági várakozásokat összesítő GKI–Wallis-konjunktúraindex 2,3 pontos esés után –16,8 ponton áll. Érdekesség, hogy az üzleti szféra optimizmusa az elmúlt kéthavi romlást figyelembe véve is olyan nagyot javult az utóbbi egy évben, hogy a teljes konjunktúramutatót is magasabban tartja a tavaly júliusi szintnél. VG