A pénzügyminiszter sorsa a hiánytól függ

Nincs napirenden Veres János pénzügyminiszter leváltása, s ennek még az előszelét sem érezni – így nyilatkoztak lapunknak szocialista vezető politikusok, reagálva a Magyar Hírlap tegnapi számában megjelent, ám a kormányfő által cáfolt értesülésre, miszerint Veres a jövő évi költségvetés elfogadása után távozhat a tárca éléről. Hozzátették: az azonban változtathat a helyzeten, ha a konvergenciaprogram leadását követően kiderül, hogy a hiányszám mégsem stimmel. Akkor nem lehet és nem is kell megvárni a decembert, a miniszternek vállalnia kell a politikai felelősséget, ahogy államtitkárának, Katona Tamásnak az „elszámolás” felelősségét. Ebben az esetben a szocialista frakció sem tudna már kiállni Veres János mellett, ha „nagy balhé lenne, azt Veres már nem tudná megúszni” – fogalmaztak. A szocialisták azonban azt nagyon remélik, hogy reális számokat küldtek Brüsszelnek. Mint mondták: a konvergenciaprogram előkészítésének vitája pontosan arról szólt, hogy a kritériumok teljesítésének időpontját inkább távolabb, a hiány mértékét pedig inkább nagyobb mértékűnek jelöljék meg a dokumentumban.

Az adójogszabályokon nem kívánnak az idén változtatni, ma nem tudni semmiféle ezzel kapcsolatos tervről – állították kormányzati források. Nem nyúlhatunk hozzá a 2007-re vonatkozó, nyáron elfogadott jogszabályokhoz akkor sem, ha nem teljesül a hiányszám – fogalmaztak egyesek. Mint mondták: azt a kormány már nem engedheti meg magának, hogy még egyszer olyasmit ígérjen, ami nem teljesül, ezzel a maradék hitele is elveszne.

Előállhat azonban olyan helyzet, amikor a kabinet a konvergenciaprogramban felvázolt hiány- és államadósság-pálya tartása érdekében mégiscsak az eddig ismertetetten túl további adóemelésekre kényszerül. A nyáron elfogadott adócsomag számos elemét ugyanis több szervezet – mint például az adókamara, a VOSZ, a bankszövetség, a KDNP – megtámadta az Alkotmánybíróság (AB) előtt, s ha a taláros testület végül a beadványokat benyújtóknak ad igazat, akkor a tervezettnél jövőre több tízmilliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyhat be a büdzsébe. Vitatják egyebek mellett az elvárt adó intézményét, a házipénztáradót, a minimálbér duplája utáni járulékfizetési kötelezettség megteremtését, az eva évközi emelését, a „bankadó” fenntartását, illetve a vállalkozásokra kivetett szolidaritási adót. Ezektől az intézkedésektől 2007-ben körülbelül 350 milliárd forintot remélt a kormányzat, de az evaemelés, a szolidaritási adó és a minimum járulékalap már az idén is éreztetné hatását: ezekből mintegy 70 milliárdos bevételre tehet szert az állam.

Az alkotmánybírák jelenleg a határozattervezeteket dolgozzák ki, várhatóan szeptember végén pedig megtartják az AB teljes ülését – tájékoztatta lapunkat Sereg András, a testület sajtófőnöke. Hozzátette: az AB azon van, hogy minél korábban megalapozott döntés szülessen az indítványokról. Elképzelhetőnek tartotta, hogy erre akár az első egy-két ülésen sor kerülhet. Így akár néhány héten belül eldőlhet a vitatott passzusoknak a sorsa.

Arra az esetre, ha a bevételnövelésre szükség lenne, lapunk információi szerint a kormányzat berkein belül több lehetőség is felmerült. Elképzelhető, hogy – a normál áfakulcs politikai szempontból veszélyt hordozó emelése vagy kiadáscsökkentő lépés helyett – a hivatalos nyilatkozatok alapján 2008-tól hatályba lépő értékalapú ingatlanadó korábban debütál. Szóba került egy átmeneti, 2007-ben és 2008-ban fenntartandó vagyonadó bevezetése is, amelynek alapját az ingatlanokon túl az értékpapírokban megtestesített vagyon, a bankszámlán levő pénz, illetve a gépkocsi képezheti. Mértéke 0,2–0,4 százalék között mozoghat, és az adót évente két részletben kellene megfizetni.

Szóba jöhet egy olyan módosítás is, amely kizárólag a nagyobb cégeket érintené. A jelenlegi számviteli törvény értelmében a társaság könyveiben szereplő eszközöknek és kötelezettségeknek csak egy részére terjed ki a valós értéken történő értékelési kötelezettség, ennek nyomán pedig a vállalatok könyveiben az eszközök nagy része jellemzően a piaci értéknél alacsonyabb áron szerepel. Az elgondolás szerint kötelezővé tennék a nagyobb vállalatok számára a valós értéken történő értékelést, amely kiterjedne az ingatlanokra is. Az előírás nyomán mind a társasági, mind a szolidaritási adó alapja emelkedne, így ez évente nyolcmilliárd forintos bevételt hozhat az állam konyhájára.

Úgy tudjuk, pár nappal ezelőtt a Pénzügyminisztériumban egyeztetésen vettek részt azoknak a – főként nagyobb – cégeknek a képviselői, amelyeket érzékenyen érint a szeptembertől élő szolidaritási adó. Az új elvonás szabályai miatt ugyanis a társasági adókedvezményeket nem lehet figyelembe venni a szolidaritási adó alapjának kiszámításánál. Értesülésünk szerint a tárca részéről elmondták, hogy a társasági adó esetében társaságiadó-kedvezménnyel élő adózóktól éves szinten 70-80 milliárd forint bevételt várnak, de nyitottak arra, hogy ez az összeg ne kizárólag szolidaritási adóként folyjon be a büdzsébe.

A PM kérdésünkre cáfolta, hogy a már eddig ismertetetten túl további adóemelést terveznének, mondván: minden intézkedést megléptek, amit akartak. Erre rímelve kormányzati források is cáfolták az ingatlanadó esetleges jövő évi bevezetését, mint mondták: nincsenek meg a 2008 előtti bevezetés feltételei. BR–TE

A szervezet nem fogadja el azt a feltételezést, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége tevékenységének eredményét eltitkolja, s erre hivatkozva a végrehajtó hatalom (a kormány) a „kollektív bűnösség” elvét gyakorlattá fejlesztve – a bizonyítási teher megfordításával és az ártatlanság vélelmének figyelmen kívül hagyásával – sejtéseken és feltételezéseken nyugvó adóelvonási gyakorlatot érvényesítsen.

Mindezek miatt a VOSZ alkotmányellenesnek tartja a jogbiztonság súlyos megsértését, kifogásolja az érvényes legkisebb havi munkabér (minimális bér) összegének kétszeresére emelt járulékalap érvényesítését, és elutasítja az elvárt adó jogintézményének bevezetését.

A szervezet nem fogadja el azt a feltételezést, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége tevékenységének eredményét eltitkolja, s erre hivatkozva a végrehajtó hatalom (a kormány) a „kollektív bűnösség” elvét gyakorlattá fejlesztve – a bizonyítási teher megfordításával és az ártatlanság vélelmének figyelmen kívül hagyásával – sejtéseken és feltételezéseken nyugvó adóelvonási gyakorlatot érvényesítsen.

Mindezek miatt a VOSZ alkotmányellenesnek tartja a jogbiztonság súlyos megsértését, kifogásolja az érvényes legkisebb havi munkabér (minimális bér) összegének kétszeresére emelt járulékalap érvényesítését, és elutasítja az elvárt adó jogintézményének bevezetését.-->