Gyurcsány igenis bátor - "Nem nagy dráma, hogy nő néhány adónem"

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója a 168 órának adott interjújában bátor dolognak tartja, hogy a kormányfő - még drámai népszerűségvesztést is vállalva - megszorításokat léptet életbe.

Nehezíti a helyzetét, hogy a szocialistáknál sem nagy a lelkesedés csomag iránt. A szakember felhívja a figyelmet, hogy egy olyan országban ezekhez az intézkedésekhez nagy bátorság kell, ahol "ha a magyar polgár egy 30 százalékos hozamot ígérő befektetési alapba viszi a pénzét, és bejön a számítása, azt mondja, nehogy már megadóztassák extra nyereségét. Ám ha elbukja tőkéjét, az államtól követel jóvátételt."

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója a 168 órának adott interjújában bátor dolognak tartja, hogy a kormányfő - még drámai népszerűségvesztést is vállalva - megszorításokat léptet életbe. Nehezíti a helyzetét, hogy a szocialistáknál sem nagy a lelkesedés csomag iránt.

A szakember felhívja a figyelmet, hogy egy olyan országban ezekhez az intézkedésekhez nagy bátorság kell, ahol "ha a magyar polgár egy 30 százalékos hozamot ígérő befektetési alapba viszi a pénzét, és bejön a számítása, azt mondja, nehogy már megadóztassák extra nyereségét. Ám ha elbukja tőkéjét, az államtól követel jóvátételt." Hegedűs szerint ha már 2004-ben hozzáfog Gyurcsány a változtatásokhoz, akkor most nem ő a miniszterelnök.

A szakértőt mindazonáltal elkeseríti, hogy "az apparátusokban, a szellemi műhelyekben nem indult meg időben a reformok előkészítése." "Egyetlen területen sincs nyoma végiggondolt koncepciónak" - teszi hozzá Hegedűs. A GKI igazgatója helyesli a bevételnövelésre alapozott változtatásokat, amelyek szerinte nem rontják a versenyképességet. "A versenyképesség elsősorban nem adó-, hanem bérkérdés.
Éppen ezért a megszorítások, szerintem, javítani fogják a versenyképességet. Furcsa, hogy már most világvégét érzékelnek az emberek, miközben az első félévben 5,6 százalékkal emelkedett a reálkereset. Hasonlóan 2005-höz. Ehhez képest nem nagy dráma, hogy nő néhány adónem.
Bárki bármit mond, nem túlzott a magyar költségvetés kiadási oldala. GDP-arányosan keveset fordítunk kutatásra-fejlesztésre, egészségügyre, oktatásra, nyugdíjra. Európai összevetésben a közigazgatásunkban dolgozó 850 ezer fő sem kiugróan sok. A probléma az, hogy rosszul működnek az alrendszerek. Nem kevesebbet kell költenie az államnak, hanem egyrészt hatékonyabbá kell tenni az alrendszereket, másrészt rábírni az egyént, hogy vegye ki részét saját oktatásából, egészségügyi ellátásából.
A nagy elosztórendszerek már jelenleg is takaréklángon működnek, a funkció sérelme nélkül lehetetlen érdemi megszorításokat bevezetni. Nincs más út: bevételt kell növelni" - vélekedett az interjúban Hegedűs István, aki tévedésnek tartja azt is, hogy a lakosság jövedelemcsökkenése lassítja a gazdasági növekedést.

"A magyar gazdaság export- és beruházásvezéreltté vált, vagyis a külső piac bővülési ütemétől és a beruházások alakulásától függ a növekedés. A Fidesz 2001-ben azzal az indokkal fogott osztogatásba, hogy miután a külső konjunktúra gyengül, a belső fogyasztás erősítésével kell tartani a gazdasági növekedést.
Erre föl 5,2 százalékról 3-ra esett a bővülés. Mert a belső kereslet nem a növekedést, hanem az importot erősíti. Ez fordítva is igaz: ha a kiigazítás miatt csökkennek a jövedelmek, az nem szükségszerűen vezet a gazdasági növekedés számottevő visszaeséséhez" - fejtette ki a szakértő. (168 óra)