Az uniós gyakorlatban Magyarországon a legelterjedtebb az étkezési jegy, ám az adómentesen adható összegnek a bruttó átlegkeresethez viszonyított aránya hazánkban az egyik legalacsonyabb - írja a Magyar Hírlap. A GKI szerint érdemes lenne jövőre emelni az adómentesség határát, mert ez részben mérsékelné a megszorítások negatív hatásait.
A versenyszférában a dolgozók 52 százaléka részesül hideg-, illetve 14 százaléka melegétel-utalványban – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Szonda Ipsos és a GKI végzett a tavasszal és a nyár elején.
Magyarországon a munkavállalók hatvan százaléka fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak harminc százalékuk teszi ezt a munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. A felmérés szerint 2002 óta a hidegéltel-utalvány aránya lassan csökken, a melegéltel-utalványoké viszont nő: míg tavaly a melegétel-jegyek aránya 23,8 százalék volt, addig az idei év első negyedében már 30,8 százalék.
Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint a melegétel-utalványok adómentes értékhatárának ötszáz, illetve ezer forinttal történő emelése nem lenne "hatalmas hatással a költségvetésre". Viszont mérsékelné a megszorító intézkedések negatív hatásainak egy részét. Az étkezési jegyek értékhatárának emelése több év átlagát figyelembe véve 75 százalékban többletjuttatást jelent, 25 százalékban pedig a béremelést helyettesíti. (Magyar Hírlap)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.