Vége a szocializmusnak

Az állami tulajdonú nagyvállalatok eladása, a monopóliumok megszüntetése, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, a költséges szociális állam zsugorítása és ennek ellentételezéseként az adók csökkentése – ezt ígéri Svédországnak a vasárnapi parlamenti választáson győztes koalíció. A négy jobbközép erőből álló, lakonikus tömörséggel Szövetség névre hallgató blokk vezetője, Fredrik Reinfeldt havonta kereken 1000 koronával (majdnem 30 ezer forinttal) mérsékelné egy átlagos alkalmazott adóterhét.

A 41 éves politikus ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos kedvezmények – például a számítógép-vásárlás vagy a szakszervezeti tagdíj utáni leírás – megszüntetése, valamint a munkanélküli-járulék és a gépjárműadó emelése ezt részben ellensúlyozza. Állítása szerint azonban így is 500 koronával több marad az átlagpolgár zsebében, mint jelenleg.

Első pillantásra érthetetlen, miért vesztették el a választást a 12 éve megszakítás nélkül kormányzó szociáldemokraták. A svéd gazdaság 5,5 százalékos ütemben növekszik, az infláció alacsony, az ingatlanpiac töretlenül erősödik – ilyen helyzetben általában a hivatalban lévő kormányra voksolnak a választók. Reinfeldtnek azonban a jelek szerint sikerült meggyőznie a többséget arról, hogy a svéd szociális piacgazdaság modellje alapvető változtatásra szorul, különben hamarosan kifullad a lendület – mutat rá a Financial

Times. A miniszterelnöki poszt várományosa szerint az elmúlt évek növekedése a kilencvenes évek elején végrehajtott liberalizációnak volt köszönhető, ám ennek fenntartásához további dereguláció kell.

Ezt a deregulációt a jobbközép győzelme után immár semmi sem akadályozza. Az új kormány összetétele október 6-ra áll öszsze, és valószínűleg eddig kell várni arra is, hogy a négy koalíciós párt megállapodjon a kormányprogram részleteiről. A kormányalakítás után nem sokkal megkezdődhet a Nordea Bankban, a TeliaSonera távközlési vállalatban, a SAS légitársaságban és más társaságokban meglévő állami tulajdonrész értékesítése. Ennek előszele már tegnap tapasztalható volt a piacokon, hiszen a szóban forgó cégek részvényei erősödtek (ugyanúgy, mint a svéd korona).

A privatizációhoz hasonló horderejűnek ígérkezik a különböző állami monopóliumok megszüntetése. A szeszes italok forgalmazására még 1955-ben hozták létre a Systembolaget nevű üzletláncot, azzal a céllal, hogy állami ellenőrzéssel tartsák kordában az alkoholfogyasztást. A rendszer eróziója Svédország európai uniós csatlakozásával kezdődött, Brüsszel ugyanis fokozatosan az importkorlátozások lazítására kényszerítette Stockholmot (az éttermek, bárok tavaly május óta már nem csak az állami monopolcégen keresztül importálhatnak italokat). Az új kormány a Systembolaget kiskereskedelmi monopóliumának felszámolását tervezi, és ugyanez vonatkozik a 35 évvel ezelőtt létrehozott gyógyszertárláncra, az Apoteketre is – írja az AFP. Szintén felszabadítanák a versenyt a szerencsejáték-piacon, amelyen jelenleg két állami tulajdonú cég, a lóversenyfogadásokat szervező ATG és a Svenska Spel lottó- és játékautomata-üzemeltető tevékenykedik.

Az eltérés a nagyszabású állami képzési és foglalkoztatási programból fakad.

Ezek elemzői vélemények szerint csak leplezik, nem pedig megoldják a foglalkoztatási problémákat.

Egy európai uniós számítás szerint a svéd fiatalok körében 23 százalék az állástalanok aránya.

Az eltérés a nagyszabású állami képzési és foglalkoztatási programból fakad.

Ezek elemzői vélemények szerint csak leplezik, nem pedig megoldják a foglalkoztatási problémákat.

Egy európai uniós számítás szerint a svéd fiatalok körében 23 százalék az állástalanok aránya.-->