A jövő évi bérekről tárgyal az OÉT
A kormányzat pénteken adja át az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező szociális partnereknek a jövő évi költségvetésre, az országosan a versenyszférának ajánlható béremelési mértékre vonatkozó előterjesztését, az OÉT illetékes szakbizottságai pedig a jövő héten kezdik meg erről az egyeztetést, és a fórum a jövő hét pénteken plenáris ülésen vitatja meg a témákat - tájékoztatták érdekképviseleti vezetők az MTI-t.
A Pénzügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője a napokban egy érdekképviseleti tanácskozáson már utalt a kormányzat elvárására: a következő két évben nem nőhet a reálbér. Ugyanakkor jövőre az előre számított 6,8 százalék helyett, 6 százalék lehet az infláció. Ez alacsonyabb bruttó béremelésnél is magasabb reálbért jelent.
A bértárgyalásokon alapvető információ lesz majd, hogy milyen adó- és járuléktételek csökkentik a bruttó béreket, mi lesz a bérek nettó értéke. A szakszervezetek a korábbi évekhez hasonlóan most is figyelembe veszik a különféle, adómentesen vagy adókedvezménnyel a munkavállalóknak nyújtható juttatásokat, főként az adómentes étkezési hozzájárulást.
A munkáltatói érdekképviseletek a cégek költségtényezőivel kalkulálnak, s minél alacsonyabb országos bruttó keresetemelési ajánlásról akarnak megegyezni. Ez annyit is jelent, hogy ha a kormányzat az adóval, járulékokkal kevesebbet von el a munkavállalóktól, akkor alacsonyabb bruttó keresetemelés is elegendő a megegyezéshez.
A munkáltatói érdekképviseletek mint költségtényezőt ugyanakkor figyelembe veszik azt is, hogy a kormányzat által korábban ígért adó- és járulékcsökkentések nem valósíthatók meg, illetve milyen újabb adó és járulék tételeket kell majd fizetniük.
Ezek a tényezők az egész gazdaság fejlődésének lehetőségeivel, a foglalkoztatási célkitűzésekkel behatárolják, hogy milyen országos béremelési ajánlásban lehet majd megegyezni az OÉT-ben.
A szakszervezetek a közelmúltban többször is kifejezték: nem fogadják el a reálbérek csökkenését. Azt is figyelembe kívánják venni, hogy milyen az a béremelés, amely még nem kényszeríti a cégeket elbocsátásra.
A múlt év végén az OÉT-ben kötött megállapodás szerint a kormány és a szociális partnerek az idei évre - a 3,5 százalékos reálkereset-növekedés elérése érdekében - 4-5 százalékos bruttó keresetemelést javasoltak a versenyszférának.
Az országos bérmegállapodásnál abból indultak ki, hogy a GDP az idén 4 százalékkal nő, a foglalkoztatás 0,5-1 százalékkal bővül, a nemzetgazdasági szintű termelékenység 3-3,5 százalékkal emelkedik.
A megállapodás feltételezte, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésének hatására az ajánlott bruttó béremelést átlagosan 1-1,5 százalékponttal haladja meg a nettó béremelés. Az egyezség a fogyasztói árszínvonal éves átlagban 2 százalékos emelkedésével számolt.
A tárgyalásokon szóba kerül majd a minimálbér ügye. Bár a múlt év végén három évre előre meghatározták a minimálbért az OÉT-ben, a stabilizációs intézkedések miatt ennek újratárgyalását már a nyáron kezdeményezte a munkáltatói oldal, s bejelentette azt is, hogy megegyezés hiányában felmondja a korábbi megállapodást.
A munkáltatói érdekképviseletek hangsúlyozták: azért fogadták el ezeket a mértékeket, mert akkor még több adó- és járulékcsökkentő intézkedéssel számolhattak. Azóta ez megváltozott, s ilyen körülmények között a cégek nem teljesíthetik az elvállalt minimálbér mértékeket.
A szakszervezetek először a megállapodás fenntartását kívánták elérni, később a munkavállalókra háruló többletfizetések miatt szintén javasolták az újratárgyalást, de ellenkező előjellel, a magasabb tételek érdekében.
