Átfolyik térségünkön a tőke

A nyugati beruházók közül sokan nem találták meg a számításukat Kelet-Közép-Európában, ezért még keletebbre helyezik át érdekeltségeiket, vagy visszatérnek az anyaországba – ezt mutatja több, az utóbbi hetekben közzétett elemzés. A karlsruhei Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung szerint a német kis- és közepes vállalkozások közül sok felszámolja cseh-, lengyel- vagy magyarországi leányvállalatát, mivel az elért nyereség elmaradt attól, amit reméltek. A statisztikák azt mutatják, hogy a nyolc új EU-országban 2000 óta gyorsabb ütemben nőttek a bérek, mint a termelékenység, míg a tizenöt régi tagállamban fordított volt ez a viszony. A Fraunhofer-Institutnál nem beszélnek ugyan nagyszabású viszszatelepülési hullámról, ám több konkrét példát is említenek: a Mayr-Melnhof-Karton AG Magyarországról, a Format trezorgyártó Lengyel-, a Desitin Arzneimittel Lettországból fújt visszavonulót. Az okok között az itteni bérek emelkedését, illetve az áttelepülés vártnál nagyobb költségeit említik, de egyes esetekben a helyi piacon való eligazodás is túlságosan kemény diónak bizonyult.

Miközben a nyugat-európai kkv-k inkább hazatérnek a keleti szomszédoktól, a nagyobb játékosok jellemzően még keletebbre vándorolnak. Az utóbbi években jó néhány nyugati cég zárta be exportorientált leányvállalatát a visegrádi országokban, hogy helyettük Ukrajnába, Romániába vagy Kínába vigye a termelést – mutat rá a Handelsblatt. A textilipar klasszikus példa a munkaerőköltségek alakulása fényében egyre keletebbre települő ágazatokra. Tavaly rekordösszegű működő tőke áramlott térségünkbe, ám az idei évre már Magyar- és Csehország esetében is csökkenést vár a bécsi WIIW. Az Ernst & Young idei beruházói listája is megerősíti azt, hogy térségünk vonzereje csökenőben van. Magyar-, Cseh- és Lengyelország most első ízben nem került a tíz legvonzóbb európai beruházási célállam közé, ugyanakkor Bulgária és Románia pozíciója érezhetően javult. Az ottani bérköltségek egyelőre lényegesen alacsonyabbak annál, mint ami a visegrádi országokban jellemző, ráadásul a küszöbönálló EU-csatlakozás is e két államra irányítja a figyelmet. Nem biztos azonban, hogy tartós lesz az érdeklődés. A német gépipari szövetség, a VDMA szerint Románia és Bulgária nem jelent hosszú távú alternatívát, hiszen a csatlakozás után a reformok lendülete alábbhagyhat, a bérszínvonal pedig emelkedni fog.

A bérköltség persze csak az egyik tényező a beruházói döntéseknél. Egy bajor kamarai felmérés szerint a kelet-közép-európai piacon jelen lévő középvállalkozások több mint felénél a piacszerzés a fő mozgatórugó. Sokszor azok a nagyvállalatok kényszerítik ki az áttelepülést, amelyekkel beszállítóként kapcsolatban állnak a kkv-k: a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint például az autógyártásban egyértelműen megfigyelhető, hogy a visegrádi országokban megtelepült multik az országhatárokon belülről várnak beszállítói ajánlatokat. Más elemzések azt mutatják, hogy a nagyvállalatok döntéseiben növekvő szerepet játszik a felvevőpiacokhoz való közelség és az adott állam kulturális közege; ez egyértelműen Kelet-Közép-Európa mellett szól a Távol-Kelettel szemben.

Térségünk országainak tőkevonzó képessége szempontjából rövid távon a politikai stabilitás a legfontosabb kérdés – véli Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet szakértője. A beruházók számára nem az a legfontosabb kérdés, milyen összetételű egy kormány, hanem az, hogy menynyire stabil (jó példa erre az új szlovák kormány nagy népszerűsége a lakosság körében, s ezen keresztüli stabilitása). Ha a politikai stabilitás adott, akkor kerül előtérbe a telephelyi költségek problémája, elsősorban az adók nagysága. E téren Magyarország meglehetősen rossz pozícióban van a térségbeli versenytársakhoz képest, hiszen az államháztartás állapota rövidebb távon biztosan nem teszi lehetővé az adóterhek mérséklését. Ami a versenyképesség hosszú távú megalapozását illeti, abban Rácz Margit szerint kulcsszerepe van az oktatás fejlesztésének. A szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt sok a teendő, mivel ma már sajnos nem igaz, hogy Magyarországon a beruházók az igényeknek megfelelő, bőséges szakemberkínálattal találkoznak. Minden olyan környezeti elem, amely a külföldiek budapesti vagy magyarországi tartózkodását biztonságosabbá és kellemesebbé teszi, hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyilkos adóversenyben más elemekkel pótolni tudjuk azt, amit esetleg az adók mérséklésében már nem tudunk vállalni. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy a 2000-es évek elejétől kezdődően két, milliárdos lakosságú délkelet-ázsiai ország költségviszonyaival is versenyeznünk kell – húzza alá Rácz Margit.

Egyes vélemények szerint a bér- és adóverseny helyett a nagy jövőjű innovatív ágazatok jelenthetnek kitörési pontot a térség számára. A Handelsblatt rámutat: a multinacionális cégek máris megkezdték itteni leányvállalataiknál a specializálódást. A környezettechnológia, az intelligens szolgáltatások, a biotechnológia vagy akár az idegenforgalom eddig kiaknázatlan lehetőségeket kínál a beruházóknak.

A külföldi befektetéseket ösztönző ügynökség azonban arra figyelmeztetett, hogy Romániának is sokat kell tennie a terep előkészítéséért, máskülönben az ázsiai cégek máshová mennek.

A külföldi befektetéseket ösztönző ügynökség azonban arra figyelmeztetett, hogy Romániának is sokat kell tennie a terep előkészítéséért, máskülönben az ázsiai cégek máshová mennek.

-->