Bizalmat ígérnek a kormányfőnek

Egyhangúlag döntött úgy tegnap az MSZP-frakció, hogy pénteken a bizalmi szavazáson támogatja Gyurcsány Ferencet. Bár éles hangú vitát folytattak a képviselők (a szokásos „nem vagyunk beavatva, nincs a társadalomnak jól elmagyarázva, mit miért csinálunk” keretek között), minden résztvevő bizalmat szavazott a miniszterelnöknek, s nem volt ez ellen szóló javaslat sem. Az SZDSZ-frakcióban közelező lesz a pénteki részvétel, de ugyanezt nem írták elő a szavazásra. Egyébként csak három párt képviselőcsoportja vesz részt a parlamentben a „kormány iránti bizalom kinyilvánításáról” szóló országgyűlési határozati javaslatról szóló vitában és szavazásban: a Fidesz és a KDNP nem nem lesz ott az ülésen. Az MDF javaslatára név szerinti és nyílt lesz a szavazás.

Mindenki felsorakozott a miniszterelnök mögött, még az is, aki bírálta – mondták a Világgazdaságnak a szocialista frakció tagjai a tegnapi ülést követően. A frakció elvetette Jánosi György javaslatát, miszerint rendkívüli kongresszuson kellene bizalmi szavazást tartani a miniszterelnökről. Az ezzel kapcsolatos kérdésre Gyurcsány Ferenc újságíróknak úgy válaszolt: elvi kérdésként vetődött fel, a képviselőcsoport szerint nem szükséges összehívni, mert nem kell újabb mandátumot kérni a kongreszszustól. Úgy tudjuk, a miniszterelnök tegnap elismerte, hogy személyi ügyekben, a bizalmi szavazásról és a fejlesztési ügynökségről – miszerint ez őrködik majd az uniós források felett – nem konzultált a frakcióval, de ezek az ügyek az ő alkotmányos felelősségébe tartoznak. A bizalmi szavazást Gyurcsány azzal indokolta, hogy a voksolást követően kifelé mutatni tudja: egyértelmű a támogatottsága. A reformügyekről egyébként tartalmi elemeket most sem mondott. Azt többen is felvetették: meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor kezébe kerüljön a hatalom.

Igent mondunk pénteken, de ebben van egy nem is; nem az alkotmányos keretek felrúgására, nem a parlamentarizmusnak adott ultimátumra – fogalmazott Lendvai Ildikó. A frakcióvezető szerint az „igennek” van feltétele is, miszerint a programokat alaposan ki kell dolgozni. Rengeteg megjegyzés hangzott el mindkét frakcióban, amelyeket meg kell fontolni. Ilyen például, hogy nem tudni, meddig tart a reformfolyamat, s azt sem, hogy milyen áldozatokat követel – mondta a miniszterelnök. Szerinte ez több, mint kommunikáció kérdése. Mint hozzátette: „lehet jobban csinálni”, és látja is, milyen pontokon.

A vita után szavaznak a képviselők a kormány programjáról és a kormányfő személyéről. Navracsics Tibor és Semjén Zsolt tegnap bejelentette hogy sem a Fidesz, sem a KDNP nem vesz részt a pénteki ülésen.

Mint mondták, „álságos színjáték” a bizalmi szavazás, hiszen a koalíciós frakciók már jelezték, hogy kiállnak Gyurcsány Ferenc mellett.

A vita után szavaznak a képviselők a kormány programjáról és a kormányfő személyéről. Navracsics Tibor és Semjén Zsolt tegnap bejelentette hogy sem a Fidesz, sem a KDNP nem vesz részt a pénteki ülésen.

Mint mondták, „álságos színjáték” a bizalmi szavazás, hiszen a koalíciós frakciók már jelezték, hogy kiállnak Gyurcsány Ferenc mellett. Vélemény Ma még elviselhető a gazdasági szereplők, befektetők számára az a politikai kockázat, amelyet a kialakult helyzet okoz, de a bizonytalanság elhúzódása, a politikai válság mélyülése beláthatatlan károkat okozhat a gazdaságban – így foglalható össze a lapunk által megkérdezett szakértők véleménye. Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese úgy látja: a gazdaság helyzetét a jövőben egyértelműen az határozza meg, hogy a következő napokban, hetekben a politika talál-e megoldást a kialakult helyzetre.

Minden országban utálják, ha a politikai erők ennyire erősen egymásnak feszülnek – mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke, jelezve, hogy politikai kockázatokra a világon mindenhol kényesek a befektetők. Bár a vállalati vezetőket szemlátomást már most foglalkoztatja a hazai politikai helyzet alakulása, egyelőre ennek nincs különösebb hatása a gazdasági folyamatokra. Egy akut válság azonban a pénzpiacokon akár drámai változásokat is okozhat, jelentős forintárfolyam-gyengülés és kamatemelkedés következhet be. Ez elsősorban akkor várható, ha a pénzügyi befektetők úgy látják, hogy a politika a jelenlegi kiigazítási program elvetésén gondolkozik. Vértes siet leszögezni: egyetért Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztossal abban, hogy a jelenlegi konvergenciaprogramnak lényegében nincs alternatívája, azt végre kell hajtani. A kutató szerint a fejlesztési és reformprogramokban megegyezésre kellene törekedniük a politikai ellenfeleknek.

A pillanatnyi helyzetben minimális az üzleti szféra hatása a történésekre – véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A piaci szereplők mindenesetre aggodalommal figyelik a politikai folyamatokat, s bíznak abban, hogy a bizonytalanság mihamarabb véget ér. A piacoknak az lenne kedvező, ha gyors, megnyugtató és hiteles megoldást találnának a felek a kialakult válsághelyzetre – szögezi le a kamarai elnök. Szerinte azonban csak annak van értelme, ha tartós megoldás születik, ha biztosak lehetünk abban, hogy néhány hét, hónap múlva nem generálódnak újra a gondok. Egy biztos, bármely politikai erőnek tisztában kell lennie azzal: a költségvetés rendbetétele nem halogatható – mondja a szakember, aki szerint a cél azonos, legfeljebb a megvalósítás technikájának lehetnek különböző variációi. Úgy véli, a konvergenciaprogram elsődlegesen az egyensúly megteremtésére koncentrál, és kevésbé figyel – legalábbis rövid távon – a növekedésre, ami nem szerencsés megoldás a gazdaság szempontjából. Nagyvonalúbb kiadáscsökkentésre és mérsékeltebb bevételnövelésre kellene a kormánynak törekednie.-->