Ne vállaljon fölösleges kockázatot, fizesse az iparűzési adót!

Az Európai Bíróság keddi ítélete szerint nem minősül tiltott forgalmi adónak a vitatott olaszországi helyi adó, az IRAP. Az adótanácsadók javaslata: fizesse be mindenki továbbra is rendesen a helyi iparűzési adót, ne vállaljon fölösleges kockázatokat.

A KPMG szakértői szerint, bár a döntés nincs közvetlen hatással a sok tekintetben hasonló magyarországi helyi iparűzési adó (hipa) uniós megítélésére, a magyar ügyben is hasonló ítélet várható, így ma jóval kisebb az esélye annak, hogy a luxemburgi bíróság (tiltott) forgalmi adónak minősítse a magyar adót.

A Deloitte szerint a keddi döntéssel nem tisztult a kép a hipát illetően. Az ítéletnek vannak ugyan olyan pontjai, amelyek összeegyeztethetőnek minősítik az uniós joggal az olasz adót, ezek azonban nincsenek részletesen kifejtve, s a magyar ügyben nem relevánsak - mondta az MTI-nek Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere.

Szerinte továbbra is bizonytalannak kell tekinteni a magyar adó ügyét, vagyis az adózók esélyei a keddi döntéssel nem javultak. Oszkó szerint feltehetően önálló döntést hoz majd a magyar adó ügyében az Európai Bíróság, amire két évig is várni kell még - vélekedett. Hangsúlyozta: azok cselekedtek helyesen, akik nem mulasztották el bevallani és befizetni a helyi iparűzési adót, s nem tették ki magukat fölösleges pénzügyi kockázatoknak, amit egyébként a Deloitte partnereinek javasolt is - mondta.

A döntés a KPMG szakértőinek eddigi óvatos megítélését igazolja, akik arra figyelmeztettek korábban is, hogy a hazai társaságoknak a helyi adók esetleges uniós elutasítására számítva még korai eljárást kezdeményezniük a befizetett iparűzési adó visszatérítését remélve - hangsúlyozta a KPMG is.

A KPMG a döntés nyomán azt javasolja, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett a befizetett adó visszatérítését remélve.

A KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy az olasz adó ügyében hozott döntésig a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában, ezért a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.

"Tanácsos mielőbb rendezni minden eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet a vállalkozásnál, például ami jogosulatlan adóvisszatérítési kérelemnek minősülhet. Másrészről a helyi iparűzési adó ellenében fontolóra vett minden további lépés jelentős többletkockázatot rejt magában" - figyelmeztetett Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere.

Gombkötő Bálint kiemelte, a luxemburgi bíróság döntése meglepetés lehet sokaknak, hiszen a bíróság munkáját elősegítő és a bírósági ítéletet általában jól előrejelző - ebben az esetben rendhagyó módon kétszer is kibocsátott - főtanácsnoki vélemény az olasz adó eltörlését javasolta. A KPMG adómenedzsere szerint azonban az IRAP-döntés - együtt vizsgálva a témakörben rendelkezésre álló korábbi esetjoggal - illeszkedik a bíróság korábbi gyakorlatába.

A magyarországi iparűzési adó jogszerűségét vitatva már több magyarországi cég jelezte a helyi önkormányzatoknál, hogy jogellenesnek tartja az adónemet. László Csaba szerint ennek mindaddig nincs következménye, amíg mindössze levélírásról, azaz az álláspont rögzítéséről van szó.

"Az viszont már jogsértő, ha a társaság megtagadja az adó befizetését, vagy önrevíziót kér, és visszaigényli a már befizetett iparűzési adót - és persze számíthat a megfelelő bírságra, késedelmi pótlékra" - hangsúlyozza a KPMG adópartnere. Közben az Európai Bíróság elé több olyan beadvány is érkezett már, amely az iparűzési adó forgalmi adó besorolását firtatja, és ezért annak eltörlését szorgalmazza.

A bíróság összevonta a beadványokat, de döntést várhatóan csak jövőre hoz majd. Magyarországnak éves szinten 350 milliárd forint bevétele van a helyi iparűzési adóból. Korábban úgy volt, hogy a hipa 2008-ban megszűnik, ám az idén elfogadott megszorító csomag keretében ez a rendelkezés kikerült az adótörvényekből. (MTI)