Nemzeti ünnep, barikádokkal

Évforduló. Ügydöntő népszavazás kiírását kezdeményezi a Fidesz több reformkérdésben, például az egészségügy és az oktatás területén – jelentette be Orbán Viktor a jobboldali pártnak az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott nagygyűlésén. A legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére megtartott referendum kötelező lenne az Országgyűlésre nézve, ám egyelőre úgy tűnik, nagyon körültekintően kell ahhoz megfogalmazni a kérdéseket, hogy az alkotmány feltételeinek megfeleljen (lásd: részlet az Alkotmányból). Azt, hogy a kérdések megfelelnek-e például annak a szempontnak, hogy nem érintik a költségvetés tartalmát – ez ügyben akár versenyfutás is kialakulhat a jövő évi büdzsé készítése és a népszavazás kiíratása között –, az Országos Választási Bizottság dönti el, fellebbezés esetén végső esetben a Legfelsőbb Bíróság ítélkezhet. (Korábban több politikai elemző vetítette előre, hogy Orbán éles politikai játszmájának egy lehetséges folytatása lehet a népszavazási kártya kijátszása.)

Budapest egyébként újra a nemzetközi híradások élére került, ugyanis a tüntetések több helyen zavargásokba csaptak át, amellyel szemben erőteljesen – többek között tömegoszlatással, könnygázzal, vízágyúval, gumilövedékkel – lépett fel a rendőrség.

A hosszú hétvége első két és fél napja jóval békésebben telt: Sólyom László köztársasági elnök az Operában, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben mondott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepi esemény sok vendéget vonzott; Magyarország történetében még nem fordult elő, hogy egy időben ennyi magas rangú külföldi delegáció tartózkodott volna Budapesten. (A védelmük érdekében hozott biztonsági intézkedések 80-100 millió forintosra becsült költsége mellett a szállás, a programok szervezése, az étkezés és a szállítás további 250-300 millióba került.)

A magyar vezetők gazdasági kérdésekről is tárgyaltak a vendégekkel; Gyurcsány Ferenc többek között José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszéléseket. Ebben a reformok folytatásának szükségességét hangsúlyozták. A konkrét témák között felmerült, hogy a kukoricaintervenció kapcsán hozott döntés Magyarország számára nem fogadható el, illetve szó esett a schengeni rendszerhez történő csatlakozással kapcsolatos kérdésekről. VG

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról;

b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról;

c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről;

d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási,

-megszüntetési) kérdésekről;

e) az Országgyűlés feloszlásáról;

f) a kormány programjáról;

g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről;

h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról;

i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról;

j) a közkegyelem gyakorlásáról.

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról;

b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról;

c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről;

d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási,

-megszüntetési) kérdésekről;

e) az Országgyűlés feloszlásáról;

f) a kormány programjáról;

g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről;

h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról;

i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról;

j) a közkegyelem gyakorlásáról.

-->