Három kritikus pont maradt

Három kritikus pontja van a reformfolyamatnak, és még az elsőn sincs túl teljes mértékben a kormányzat – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a reformokról tartott tegnapi konferencián. A félig-meddig kipipálható csoportba a döntések kritikus tömegét sorolta a GKI Gazdaságkutató Zrt. szervezte rendezvényen. A kabinet elképzelései szerint a szerkezeti átalakításokhoz szükséges döntések nagy részét a nyugdíj- és – a kormányfő elmondása szerint ismét napirendre veendő – önkormányzati ügyek kivételével 2007 első feléig meghozzák. (Elmondása szerint a nyugdíjrendszer esetében a korrekciók egy a tényleges nyugdíjba vonulási életkort a nyugdíjkorhatárhoz közelíteni hivatott része már elstartolt, míg a többi módosításról 2009-ig kell dűlőre jutni.) Gyurcsány úgy fogalmazott: az eddigiek tartalmával nagyjából elégedett, ám elfogadja azt a kritikát, amely a döntések megszületésének a mikéntjére vonatkozik. Elismerte, hogy rendszerszerűen korrigálják majd a hibákat is, ám szavai szerint ennek még nincs itt az ideje. A kormányfő megemlítette, hogy hétfőn sikerült két, eddig nem tisztázott ügyben is megegyezni a koalíciós partnereknek. A kistérségi megbízottak jövőjének kérdésében, illetve az egészségügy terén a kórházi rendszer átalakításáról is konszenzusra jutottak a kormánypárti politikusok. A konferencián felszólaló Draskovics Tibor államreformért felelős kormánybiztos ehhez hozzáfűzte: még ebben a hónapban benyújtják a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a közigazgatásban a versenyalapú kiválasztást vezeti be, a későbbiekben pedig a teljesítményértékelést is meghonosítják a közszférában.

A legveszélyesebb szakasznak a miniszterelnök a döntések eredményének a gyakorlatba való átültetését nevezte. Példaként hozta fel, hogy vajon az adott kórház képes lesz-e január 1-jén beszedni a vizitdíjat. Végül harmadik kritikus pontként az átalakítások hosszú távú politikai fenntarthatóságát említette, vagyis azt, hogy a kormányrúdnál történő esetleges váltás után ne legyen visszarendeződés.

Gyurcsány szerint a reformok összességében a magán- és közfelelősség újraértelmezését, a közkultúra átalakítását foglalják magukban. Megjegyezte: ebben a ciklusban bebizonyítják, hogy négyéves időszak alatt nem csak egyetlen területen lehet komoly átalakításokat megvalósítani, és a reformok rövid távon – reálértelemben feltétlenül – nem növelik a kiadásokat, középtávon (négy év távlatában) pedig csökkentik. Draskovics jelezte, hogy a jövő évi büdzsében a reformok nyomán előálló megtakarítások korlátozottak, ám a 2008-as és különösen a 2009-es költségvetésben már 100 milliárd forintokban mérhető az átalakítások kiadásmérséklő hatása.

A reformfolyamatba tanácsos lenne beemelni azokat az üzleti szereplők szemében fontos szempontokat, hogy legyen következetes és kiszámítható gazdaságpolitika, nagyobb transzparencia, jobb az országimázs és a hitelesség hazánkban – fogalmazott Szini István, a GE magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója. Indoklása szerint ezek ugyanis azok a területek, amelyeknél a befektetésekért folytatott versenyben egy államnak viszonylag tág mozgástere van. E téren Magyarország nem teljesített jól az elmúlt időben, elég csak a rendre elszaladó költségvetési hiányra vagy a visszadobott konvergenciaprogramra, a bank- vagy a szolidaritási adóra, a korrupcióra gondolni. Részben ezek miatt, részben pedig mert a környező országok vonzereje nőtt, Magyarország attraktivitása csökkent – mondta. BR