Ütemet vesztett Magyarország
A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Microsoft Magyarország Kft. által közösen készített mutató stagnálása két tényezőre vezethető vissza – ismertette Vértes András, a GKI elnöke. A GDP-bővülést, a beruházások, a kivitel és a foglalkoztatottság alakulását magába sűrítő makrogazdasági teljesítmény és a munkatermelékenység növekedése egyaránt lassult, ezt pedig nem tudta ellensúlyozni az index harmadik összetevőjének, a relatív költség-versenyképességnek a kedvezőbbé válása. Sokatmondó, hogy a szlovákok és a csehek erőteljes gazdasági növekedést produkáltak akkor, amikor számottevő – hüvelykujjszabályként az exportra kedvezőtlenül ható – reálfelértékelődésen mentek keresztül.
A vállalkozások által „lakott” magyarországi gazdasági tér minőségét leképezni hivatott üzleti környezeti index (ÜX) esetében is kedvezőtlen fejleményekről számoltak be a szakemberek. A részben a cégvezetők helyzetértékeléséből, részben pedig objektív elemekből összegyúrt mutató jelentősen, többévnyi minimumára esett az idei második negyedévben. Ez a számok nyelvén azt jelenti: a 2001–2005 közötti időszakban mért pontok átlagát 50-nek véve, április–június között 28 pont adódott. Azóta minimális emelkedést mértek a szakértők a harmadik negyedévben, amelyet úgy interpretált Vértes, hogy a gazdálkodók már túl vannak a megszorító csomag bejelentésével összefüggő első ijedtségen. Figyelmeztető jel, hogy viszonylag magas fokúnak értékelik a vállalkozások az állami magatartás kiszámíthatatlanságát, és elég bizonytalannak látják az üzleti környezetet. BR
A VEX index
Fontos tudni, hogy a VEX index abban az értelemben korlátozott magyarázó erővel bír, hogy nem fejezi ki az abszolút szinteket, vagyis azt, hogy az említett gazdaságok közül melyik a legversenyképesebb, és melyik a legkevésbé az.Ezzel szemben azt mutatja, a 2000. évi állapothoz képest hogyan változott/változik az adott állam versenyképessége.
Ezzel szemben azt mutatja, a 2000. évi állapothoz képest hogyan változott/változik az adott állam versenyképessége.-->
