Nem lesz recesszió - jósolja az akadémikus

Úgy vélte, az ázsiai gazdaságok dinamizmusa ellensúlyozhatja a fejlettek lassuló tempóját. Elmondta: a 3,2 illetve 3,3 százalékra csökkenés egy ENSZ prognózis, s nem vásárlóerő paritáson, hanem kereskedelmi árfolyamon számított értéket jelent. Az idén a növekedés elérheti a 3,8 százalékot, az előző két évben 4, illetve 3,5 százalék volt.

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a bővülés lassulásból 40 százalékban az USA, 30 százalékban Európa veszi ki részét. A 2001-2006 közötti világtermék bővülés 21 százalékban származott az ázsiai országok tevékenységéből, 19 százaléka az USA-tól.

A professzor bizonytalansági tényezőnek nevezte az USA nemzetközi eladósodását, az ország rövid lejáratú tartozásai az idén már elérték a 3 ezer milliárd dollárt. Csupán az idei évben 850 milliárd dollárnyi hitelt vett fel az USA. Az amerikaiak érdekeltté válhatnak a dollár inflálásában, ez globális inflációt idézhet elő Simai Mihály szerint.

A hiteleket főként Kína és néhány fejlődő ország biztosítja az USA-nak. Ázsia dinamikus fejlődését érzékeltetve elmondta: Kína a bruttó nemzeti termék 44 százalékát fordítja beruházásokra, Thaiföld 32 százalékot, India 30 százalékot, az euró övezeti országok 22 százalékot. A japán gazdaság is sikeresen halad középtávú gazdasági programja végrehajtásában.

Simai Mihály a kockázati tényezők között foglalkozott az olajár alakulásával. Figyelmeztetett arra: hordónként 100 dolláros olajár már kedvezőtlenül befolyásolhatja a világgazdaság bővülését. Az ár a fejlett országokban 80 dollárig még nem hat fékezően, mert ezt más kiadásaik, megtakarításaik terhére fedezik a fogyasztók. A közepesen fejlett és fejlődő országoknál viszont már a 60-70 dolláros ár is gondokat jelenthet.

Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója Románia és Bulgária európai uniós tagságával foglalkozott. Többek között kifejezte: a két új tagállamba irányuló magyar export révén tovább erősödhet az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben Magyarország aktívuma.

Inotai jelentős eredményként értékelte, hogy az új uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemben 2004-ben még 550 millió eurós negatívuma volt Magyarországnak, az idei év első félévében viszont 542 millió eurós aktívumot ért el. A másfél év alatti 1,1 milliárd eurós mérlegjavulás egyértelmű bizonyítéka a jobb versenyképességnek.

Románia és Bulgária további lehetőséget ad erre: a Romániába irányuló magyar export az idei év első félévében 1,1 milliárd euró volt, a kereskedelmi többlet 430 millió euró. A Bulgáriával folytatott kereskedelemben más nagyságrendben, de ugyancsak jelentős az aktívum.

Rácz Margit az intézet kutatási igazgatója többek között arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedés feltételezhetően lassulni fog Németországban, Franciaországban, Olaszországban, ez pedig hatással van az egész közösség fejlődésére. Különös jelentősége van ennek Magyarországon ahol az export erőteljesen befolyásolja a GDP alakulását. (MTI Eco)