Megjöttek a részletek: kiderült, melyik benzinkút jelölhető ki készenléti töltőállomásnak – jöhet bármi, szinte mindent túl kell élnie!
2026. január 1-jétől új kormányrendelet lép hatályba, amely részletesen szabályozza az ország működéséhez elengedhetetlen szervezetek folyamatos kőolaj- és kőolajtermék-ellátását, valamint a készenléti töltőállomások működését. A kormány 411/2025. (XII. 22.) rendelete a készenléti töltőállomások működéséről a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg.

Energetikai válság vagy üzemanyag-korlátozás esetén a kritikus infrastruktúrát működtető védelmi, rendészeti, egészségügyi szervezetek elsőbbséget élveznek az üzemanyag-vételezésben, amit rendőrségi közreműködés is biztosíthat.
A cél az ellátásbiztonság növelése válsághelyzetekben, különösen energetikai zavarok, üzemanyag-korlátozások vagy védelmi események idején.
A rendelet meghatározza, hogy a készenléti töltőállomásoknak folyamatosan, megszakításmentesen kell üzemelniük, ami azt jelenti, hogy áramszünet, hálózati hiba vagy karbantartás esetén is működőképesnek kell maradniuk. Az ilyen töltőállomások kiszolgálását a szerződéses üzemanyag-forgalmazó nem tagadhatja meg, ha a használatukat elrendelik.
Készenléti töltőállomásként csak olyan egység jelölhető ki, amely
- 24 órás nyitvatartásra alkalmas,
- megfelelő – legalább 30-30 köbméteres – benzin- és gázolajtároló kapacitással rendelkezik,
- több nagy teljesítményű kútfejjel működik, és
- része egy, a készenléti szervekkel szerződésben álló hálózatnak.
A kijelölésre a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tesz javaslatot, ügyelve az országos lefedettségre:
vármegyénként legalább egy, Budapesten legalább négy állomás szerepel majd a rendszerben.
A szövetség gondoskodik a megszakításmentes működéshez szükséges eszközök – például tartalék áramellátás – telepítéséről, karbantartásáról és éves ellenőrzéséről, míg az állomások üzemeltetői az állagmegóvásért felelnek.
A rendelet előírja azt is, hogy egyenként a töltőállomásokon minimum 6-6 ezer liter benzinnek és gázolajnak kell rendelkezésre állnia.
Az adott benzinkútnak inkább némi többletfeladatot és -kiadást jelent a készenléti töltőállomásokkal szembeni elvárásoknak való megfelelés, mint plusz értékesítési lehetőséget.
Novemberben érkezett az a törvénymódosítás, amely szerint létre kell hozni egy készenléti benzinkúthálózatot egy esetleges ellátási veszélyhelyzet esetére. Egy ilyen helyzetben ugyanis az ország működését biztosító felhasználók készenléti töltőállomások hálózatából juthatnak üzemanyaghoz az importált kőolaj- és olajtermékekből. A most megjelent rendelet ehhez a jogszabály-módosítást pontosítja.
A törvénymódosítás alapján a kormány összehangolt védelmi tevékenység vagy energetikai ágazati esemény esetén elrendelheti e töltőállomások használatát, rögzítve az üzemanyaggal történő ellátás sorrendjét is. A vészhelyzeti elrendelés időtartamát a kormány legfeljebb a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben foglaltak szerint, míg a miniszter legfeljebb 14 napban állapíthatja meg.
A módosítás a lakossági felhasználókat nem érinti, csak a kőolajpiac szereplőit. Az minősül az ellátás súlyos zavarának, ha hirtelen és erősen csökken az Európai Unió vagy valamely tagállamának kőolaj- vagy kőolajtermék-ellátása, függetlenül attól, hogy emiatt született-e olyan nemzetközi döntés, amely szerint fel kell szabadítani a biztonsági kőolajkészletet.
A fenti szabályozással Magyarország eleget tesz a Nemzetközi Energia-ügynökség azon elvárásainak, amelyek az olajelletási válsághelyzetekre való felkészülésre vonatkoznak, illetve megfelel az uniós tagságából fakadó, hasonló kötelezettségének. Ellátásbiztonsági megfontolásból – bár eltérő megfogalmazásokkal – hasonló rendszer évtizedek óta működik az uniós országokban.



